Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. július - Civitas Europica Centralis
2016-07-26
oldal | 10 2016. július 26. szerepelt. Az uniós országok körében viszont Magyarország hátulról az ötödik … ” Lakner Zoltán ( http://nol.hu/ ) Schmidt Máriáról „ Magyarországon van konzervatív m ű veltség és bölcsészettudomány – igaz, hogy csak sz ű k körben ismert, de magas színvonalú – , amelyet olyan értekez ő k nevével jellemezhetünk, mint Nyíri Kristóf , a tegnap elhunyt SzegedyMaszák Mihály , a kiváló irodalomtörtén é sz, Kulcsár Szabó Ern ő , Csaba László vagy Gyurgyák János . Természetesen vannak bírálóik és ellenfeleik, s ő t, csepül ő ik, de mindenkinek jobb lenne, ha több volna az olvasójuk … ” Tamás Gáspár Miklós ( http://nol.hu/ ) A török puccs társadalmi háttere Akárcsak az arab világ régen haladónak nevezett országaiban, Törökországban is egy kis katonai elit kényszerítette rá a lakosság mélyen vallásos többségére a világi államot. És akárcsak ott, itt is fenntarthatatlannak bizonyult ez a modell. Az iz raeli elemz ő nem sok jóval kecsegteti az olvasót. „ A többségi elv és a nép akarata ellentétbe kerül a pluralizmussal, az emberi jogo kkal és a sajtószabadsággal ” – írja le a Project Syndicate hasábjain Slomo Avineri izraeli politológus, aki korábban a külügyminisztérium vezet ő hivatalnoka is volt, hogyan jelenik meg a demokrácia paradoxonja a mai török politikában. A demokrácia paradoxonjáról akkor szokás beszélni, ha a képviseleti demokrácia olyan er ő ket juttat hata lomra, amelyek aztán nem tartják tiszteletben a demokratikus m ű ködéshez elengedhetetlen szabadságjogokat. A Metazinban is szó volt err ő l , amikor Gázában a Hamász gy ő zött a szabad választásokon. H asonlóan tipikus példa, hogy Algériában iszlamista er ő k nyerték az 1992es választás els ő fordulóját, és a hadsereg államcsínnyel akadályozta meg a második fordulót. Van tehát „ rossz ” demokrati kus választás és lehetséges „ jó ” államcsíny is. Mármost az a kérdés, hogy a törökországi fejlemények melyik kategóriába sorolandók. Avineri mindenesetre párhuzamot von a török politika „ tektonikus elmozdulása ”, illetve a közelkeleti muszlim országokban bekövetkezett változások között … ( http://www.metazin.hu/ ) A bevándorlás a globális és a nemzeti erkölc s tükrében A tekintélyes amerikai pszichológusfilozófus szerint morális pánik okozza a jobboldali populizmus er ő södését. Arra figyelmeztet, hogy a kozmopolita értékek er ő ltetése, a tömeges bevándorlás és a multikulturalizmus a nacionalisták malmára hajt ja a vizet. „ Donald Trump el ő retörése, az európai nacionalista pártok meger ő södése és a Brexit kapcsán a baloldalon sokan érzik úgy, hogy veszélyes és borzalmas folyamat indult el. Úgy vélik, a politika Zikavírusa, a jobboldali populizmus fert ő z. Mintha megszállta volna valami az embereket, aminek következtében saját józan érdekeik ellenében cselekszenek, és a gazdasági növekedést visszavet ő izol acionizmust támogatják ” – jellemzi ezt az álláspontot Jonathan Haidt amerikai pszichológus és filozófus az American Interestben. A jobboldali populizmus és bevándorlásellenesség népszer ű ségét csakúgy, min t a Brexit gy ő zelmét a baloldal el ő szeretettel magyarázza rasszizmussal , a globalizácó hatására kialakult egyenl ő tlenséggel , illetve autoritárius hajlamokkal . Haidt nem vitatja, hogy mindezeknek szerepe van a jobboldali populizmus meger ő södésében, de úgy véli, hogy az okok megértéséhez mélyebbre kell ásni, és a morális attit ű dök pszichológiáját kell feltárni. Haidt két morális attit ű döt különböztet meg: a globálist é s a nacionalistát. Az el ő bbi a szolidaritást és általában a társadalmi együttélést a törzsi, nemzeti és egyéb azonosságoktól függetlennek tekinti: az egyetemes emberi méltóságból illetve a józan egy é ni érdekb ő l vezeti le. Az utóbbi viszont partikularista: valamilyen kulturális, nemzeti avagy széls ő séges formájában leszármazási, etnikai avagy faji hasonlóságot tekint a politikai közösség és rend szükségszer ű el ő feltételének ( http://www.metazin.hu/ ) Willkommenskulturtól terrorkultúráig VEZÉRCIKK – „ Alig egy hét alatt négy fegyveres támadás, köztük egy öngyilkos bombamerénylet – ez a mérleg még Irakban vagy Afganisztánban is felt ű n ő lenne. Azonban nem a véres háborúk tépázta KözelKeletr ő l van szó,
