Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. július - Civitas Europica Centralis
2016-07-02
oldal | 27 2016. július 2. Romániában érvénytelenítették a Hargita megyei önkormányzatok autonómiapárti határozatait Bukarest, 2016. július 1., péntek (MTI) - A román bíróságok mind a 42 autonómiapárti határozatot érvénytelenítették, amelyeket a Hargita megyei települési önkormányzatok fogadtak el - közölte pénteken Adrian Jean Andrei, H argita megye prefektusa. A kormánymegbízott emlékeztetett, hogy a megyében 42 település önkormányzata fogadta el a határozatot, amelyben kinyilvánították, hogy a Székelyföld nev ű különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni, amely számára sarkalatos törvény szavatolná az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett hivatalos nyelv lenne a magyar is. Ezt az egyforma szöveg ű határozatot a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) k érésére fogadták el az önkormányzatok 2014t ő l kezd ő d ő en. A prefektus a közigazgatási bíróságon támadta meg egyenként az önkormányzati döntéseket, arra hivatkozva, hogy a határozat alkotmányellenes. Egyebek mellett a csíkszeredai, a gyergyószentmiklósi , a székelyudvarhelyi, a székelykeresztúri, a tusnádfürd ő i és a szentegyházi önkormányzat tett eleget az SZNT felkérésének. Az Agerpres hírügynökség által pénteken idézett prefektus szerint a határozat sérti "Románia törvényeit és az alkotmányt". A pre fektus szerint egy ilyen közigazgatási egység létrehozásáról nem lehet helyi népszavazásokkal dönteni. Hozzátette: a bíróság szerint a határozat az alkotmány 13. cikkelyét is sérti, amely kimondja, hogy Romániában a román a hivatalos nyelv. Az SZNT azt követ ő en kezdeményezte az autonómiapárti önkormányzati határozatok elfogadását, hogy a román kormány 2013ban olyan tervet mutatott be, amely a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiókat közigazgatási hatáskörökkel ruházná fel. Eszerint a magyarok által töb bségben lakott székelyföldi megyéket egy nagy, román többség ű régióba olvasztanák be. A román belpolitikában azóta lekerült a napirendr ő l ez a kérdés, de a novemberi parlamenti választások után ismét terítékre kerülhet. v v i i s s s s z z a a A nemzetpolitika kérdéseir ő l tanácskoztak határon túli magyar politikusok a fels ő szinevéri Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen Varga Béla, az MTI tudósítója jelenti: Fels ő szinevér, 2016. július 1., péntek (MTI) - A külhoni magyar közösségek helyzetével kapcsolatos nemzetpolitikai kérdéseket vitattak meg a határon túli magyar szervezetek vezet ő i és magyarországi szakért ő k a XXIV. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem második napján, pénteken Fels ő szinevéren. A KisebbségekértPro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) által szervezett rendezvény nemzetpolitikai kerekasztalbeszélgetésén Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képvisel ő je elmondta, jelenleg nem tudható a kárpátaljai magyarság pontos lélekszám a, mert a legutóbbi népszámlálás 2001ben volt Ukrajnában, és az ország egészére jellemz ő elvándorlás a kárpátaljai magyarokat is érintette. Örvendetes viszont, hogy nem következett be a kárpátaljai magyarok tömeges menekülése az ukrán válság csúcspontján, amire sokan számítottak - tette hozzá. A KMKSZ elnöke fontosnak nevezte az általa vezetett szervezet és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közötti megállapodást a tavaly ő szi ukrajnai helyhatósági választások el ő tt. Mint mondta, az összefo gásnak köszönhet ő en meger ő södött a kárpátaljai magyarság politikai érdekképviselete a különböz ő szint ű önkormányzatokban, sikerült er ő s magyar frakciót létrehozni és fontos pozíciókhoz jutni a megyei tanácsban (közgy ű lésben). Szerinte azért is fontos volt a megállapodás, mert a magyar választók a korábbi választásokon ukrán pártok mögé kezdtek felsorakozni. Brenzovics László kiemelked ő fontosságúként értékelte a magyar kormány támogatását, amelynek köszönhet ő en sikerül m ű köd ő képes állapotban tartani a k árpátaljai magyar intézményrendszert. A politikus szerint a kárpátaljai magyarság problémáinak megoldásához rendezni kellene a nemzetiségek helyzetét Ukrajnában. A KMKSZ elnöke kifejtette: a tapasztalat azt mutatja, hogy a kárpátaljai magyarság akkor t udja legjobban érvényesíteni az érdekeit, amikor arányához mérten felülreprezentált a különböz ő szint ű önkormányzatokban. Ennek eléréséhez a magyar választók magas részvételi aránya szükséges a voksolások során - emlékeztetett. Berényi József, a szlová kiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnökségi tagja egyebek mellett kifejtette: a statisztikai adatok is jelzik, hogy a szlovákiai magyarság egyik legnagyobb problémája az asszimiláció és az
