Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. július - Civitas Europica Centralis
2016-07-16
oldal | 17 2016. július 16. pedig a nemzetállamok széthullásához, illetve az államkereteken belüli kulturális hatalomátvételekhez vezethet. A többségi társadalmak félelmei tehát csak er ő södhetnek. A fé lelem pedig a lehet ő legrosszabb tanácsadó. A monarchiabeli magyar uralkodó osztály katasztrofális döntéseit Bibó István is erre a józan gondolkodást megbénító félelemre vezette vissza. Ő k is, ahogyan a mai nemzetállamok elitjei, a kisebbségek beolvasztásá nak kísérleteivel próbáltak félelmeikt ő l megszabadulni. Ezek a kísérletek azonban csak fokozták, mert csak fokozhatták a kisebbségek ellenállását … ” Bíró Béla ( http://www.maszol.ro/ ) Bonyolult békeid ő k „ Európában továbbra is béke van. Bár már a tavaly novemberi párizsi merényletek után is többen – köztük a francia elnök – tettek olyan kijelentéseket, Franciaország háborúban áll, most pedig újabb súlyos támadás érte az országot, le kell szögezni, hogy a kontinenst nem fenyegeti háború. Minden egyes terrortámadás elkeseredett próbálkozás arra, hogy ez megváltozzon, de továbbra is érvényes, hogy ezek a támadók az európai demokráciák at nem tudják komolyan veszélybe sodorni. Úgy t ű nhet, méltatlan a nizzai áldozatok emlékére nézve ezt kijelenteni. A merénylet tragikus, felháborító, megrázó, a fájdalom pedig felfoghatatlan … ” Szalay Zoltán ( http://ujszo .com/ ) A tudós üzenete „ A népesedési világnap alkalmából a héten gyakran elhangzott, hogy növekszik a Föld lakossága. A népesedés azonban nem mindenhol egyforma, s bár a fejlett és fejl ő d ő országokon belül is vannak különbségek, általánosan elmondható, hogy a fejlett országokban stagnál vagy csökken a népesség és emiatt elöregszik a lakosság, a fejl ő d ő országokban viszont n ő a népesség és magas a fiatalok aránya. Ha a g lobális szintnél maradunk, akkor felmerül a kérdés, vajon meddig és mennyit bír még ki ez a golyóbis? És mi lesz azután? És mit jelent az a valami, ami után lesz az azután, ha lesz ilyen? Elhagyva a globális szintet: mi lesz velünk, magyarokkal? Merthogy m i, beleértve bennünket, szlovákiai magyarokat, folyamatosan fogyunk. Ez globálisan nézve nagy szolgálat az emberiségnek, mert ugye nem járulunk hozzá a jelenleg 7 milliárdnyi tömeg növeked é séhez. De a saját szemszögünkb ő l nézve szomorú. Vagy legalábbis kár , mondom azoknak, akik szerint nincs abban semmi, ha egyes népek elfogynak. Kár, mert mi is egy fontos színfoltja vagyunk ennek a földnek. Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál. Pet ő fi persze nem erre gondolt, de attól még ez történik velünk … ” Lampl Zsuzsa nna ( http://ujszo.com/ ) Megkerülhetetlen egy ország katonai ereje Az elmúlt hét végén a Varsóban megrendezett NATOcsúcs minden eddiginél hangsúlyosabb elkötelez ő dést vállalt KeletEurópa védelméért, miközben orosz részr ő l már háborúról beszélnek. Heged ű s Tamás budapesti geopolitikai szakért ő vel a lengyelországi csúcstal á lkozó üzeneteir ő l beszélgettünk „… A közös európai határvéd elem elemi érdeke lenne minden európai országnak. Ez azonban az Európai Unió és nem a NATO feladata. Az áttörést az EUn belül kell elérni. Jó megoldásnak tartanám, ha ennek megvalósításában a NATO is részt venne együttm ű köd ő félként, amire alapot adhat az EU és a NATO vezet ő i által jegyzett, a varsói csúcs nyitányaként bejelentett közös nyilatkozat. Ez azonban az általánosságok szintjén mozog, konkrét megoldásról egyel ő re nincs szó … ” ( http://erdelyinaplo.ro/ ) Hasznos is lehet a Brexit az EUnak NagyBritannia kilépése elvezethet ugyan az Európai Unió széteséséhez, ám az EU még nem jutott el abba a zsák utcába, ahol már ne lehetne megújítani a rendszert – jelentette ki a lapcsaládunknak adott interjúban Tör ő Csaba nemzetközi jogász. A budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Államés Jogtudományi Karának dékánja szerint a Brexit nem jelent kedvez ő fordulatot a nemzeti kisebbségek ön rendelkezési törekvései számára „… Úgy t ű nt, a kilépést pártolók által középpontba helyezett néhány fontos és leegyszer ű sített kérdésnek volt a legnagyobb súlya. Ám szerintem az az általános elégedetlenség, elutasítás é s viszolygás volt a dönt ő , amit sokan az európai
