Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. július - Civitas Europica Centralis

2016-07-11

oldal | 14 2016. július 11. sajtószabadságot brutális merénylet éri egy héttel kés ő‍ bb. Letiltották ugyanis Udo Ulfkotte oldalát is, annak dacára, hogy a bátor, elvszer ű‍ , tabudönget ő‍ újságíró erre semmivel nem adott okot: soha nem gy ű‍ lölködött, nem uszított, áll í t‍á‍s‍a‍i‍t‍ ‍m‍i‍n‍d‍i‍g‍ ‍i‍s‍ ‍g‍a‍z‍d‍a‍g‍o‍n‍ ‍d‍o‍k‍u‍m‍e‍n‍t‍á‍l‍t‍a‍ ‍…‍ ”‍ ‍ ‍ ‍ Kánya Imre ( http://itthon.ma/ ) Transzszilván érdekek ‍ „‍ Erdély autonómiájának ügye, nem csak a maroknyi transzszilvanistát érinti, hanem minden erdélyit. Az önrendelkezés kiharcolása sem a maroknyi transzszilvanistán múlik, hanem közös, világnézeteken és ideológiákon túlmutató érdekünk. A mozgalom, csak eszköze a küzdelemnek és nem a célja. Érthet ő‍ okokból nem azonosulhat mindenki az összes elvvel. Ett ő‍ l függetlenül Erdély egyre több lakója ismeri fel a jelenlegi helyzet tarthatat lanságát és kezdi el keresni az alternatívákat. Teljesen egyértelm ű‍ , hogy más oldalról közelíti meg a kérdést egy többségi lakos, egy vegyes­házasságból jöv ő‍ polgár, vagy egy kisebbségi. Sokkal nehezebb egy többségi nemzethez tartozónak alternatívákat kere sni a jelenlegi kormányzattal szemben, épp ezért nehezebben szánják rá magukat bármilyen erre vonatkozó lépésre. A kisebbségiek számára nem nagy ügy a kormányzattal szemben való ö‍n‍m‍e‍g‍h‍a‍t‍á‍r‍o‍z‍á‍s‍,‍ ‍h‍i‍s‍z‍e‍n‍ ‍e‍n‍n‍e‍k‍ ‍t‍u‍c‍a‍t‍n‍y‍i‍ ‍k‍i‍v‍á‍l‍t‍ó‍ ‍o‍k‍a‍ ‍v‍a‍n‍ ‍…‍ ”‍ ‍ ‍ ‍ F‍a‍n‍c‍s‍a‍l‍i‍ ‍E‍r‍n‍ő‍ ( http://itthon.ma/ ) H H e e l l y y r r a a j j z z Nem létez ő‍ országban felejtett el összeomlani a Szovjetunió ‍ Van olyan hely Európában, ahol sarló­kalapácsos a zászló és Lenin­szobor áll a parlament el ő‍ tt. A Dnyeszter­menti Moldáv Köztársaság 1990­ben nyilvánította ki függetlenségét Oroszország támogatásával, de Hegyi­Karabahon, Dél­Oszétián és Abházián kívül más nem ismeri el. Münchhausen báró ágyúgolyóra pattanva próbálta kifürkészni, hogyan is néz ki belülr ő‍ l a törökök által elfoglalt benderi er ő‍ d, ám félúton meggondolta magát, és egy török ágyúgolyón vissza is repült az orosz hadsereg táborába. A Transznisztri ába, azaz a Dnyeszter­menti Moldáv Köztársaságba látogató turistának nincs szüksége hasonló trükkre, hogy bejusson a szakadár államba, a szigorúan ő‍ rzött határon azonban be kell jelenteni, ha valaki el szeretne tölteni egy napot az országnyi méret ű‍ szovjet n‍o‍s‍z‍t‍a‍l‍g‍i‍a‍p‍a‍r‍k‍b‍a‍n‍ ‍…‍ ‍ ( http://nol.hu/ ) K K ö ö n n y y v v e e s s h h á á z z S ű‍ r ű‍ valóság ‍ „‍ Az isten szerelmére, ne menj vissza Csurogra, mindenkit kivégeztek, kitelepítettek, senkid sincs már ott ”‍ ‍ –‍ figyelmeztet egy tizenhat éves délvidéki menekült sváb leányt a földije, a jugoszláv partizánok foglyaként vasútállomást takarító asszony. Akár összefoglalójuk is lehetne ez a mondat a Gutai István író, kutató bácskai menekültekr ő‍ l szóló könyvében –‍ a második, b ő‍ vített kiadásban –‍ olvasható történeteknek. A jugoszlávok által a háborút követ ő‍ en szül ő‍ földjükr ő‍ l elüldözött vagy megkínzott és meggyilkolt magyarok és svábok históriája egyike a magyar történelem máig homályban maradt, kibeszélet len fejezeteinek. Az el ő‍ zmény, az 1942­es újvidéki razzia ugyanakkor széles körben ismert volt a Cseres Tibor könyve alapján forgatott Hideg napok cím ű‍ filmb ő‍ l, amelyet a magyarság b ű‍ neinek bizonyítékaként örömmel fogadott és széles körben népszer ű‍ sített a korabeli hazai párt- és állami vezetés. Gutai István , miután elolvasta Cseres

Next

/
Thumbnails
Contents