Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. július - Civitas Europica Centralis
2016-07-09
oldal | 16 2016. július 9. együttm ű ködést … A hat ország, amely létrehozt a az Európai Uniót, lényegében azonos gazdasági szinten állt, és kulturális hátterük is hasonlított. Ezt az egységet lazította fel el ő ször a déli, majd a keleti b ő vítés. A különböz ő ség valóban mármár ellehetetleníti a politikai integrációt. Ugyanakkor a közös valuta zónája a 2008as válság óta is tovább integrálódott a bankunió az „európai IMF” és más új integrációs lépések révén. A keleti országokat sem együttérzésb ő l vették be a klubba. Ez dönt ő volt Európa békéje miatt, másr é szt a Nyugatnak fontos gazd asági érdekei f ű z ő dtek az itteni százmilliós piacokhoz és még inkább az olcsó munkaer ő höz. Ma is rosszul járna mindenki – Keleten és Nyugaton egyaránt – , ha egyes országok kimaradnának az európaiak szövetségéb ő l. Keleten ez technikai leszakadást és a beruh ázások, illetve a milliárdos uniós támogatások elmaradását jelentené. Lengyelország egyedül másfélszer annyi uniós segélyt kapott, mint együttesen a Marshallterv 16 országa annak idején az USAtól. Nyugaton a piacok sz ű külését é s a vállalati birodalmak le épülését hozná a változás, az állampolgárok szabad mozgásának korlátozását. A mai világban a maradéktalan nemzeti szuverenitás csak fikció. Bízom abban: felülkerekedik a józan ész, és Európa meg ő rzi közös el ő nyeit … ” ( ht tp://m.168ora.hu/ ) Szakály Sándorhoz „ Kedves Sanyi , évtizedek óta fut párhuzamosan szakmai pályánk, és bár mind általános világképünkben, mind konkrét kérdésekben eltér, eltért a véleményünk, baráti szolidaritásodat, támogatásodat nehéz helyzetekben tapasztalhattam. Ezért is fordulok most hozzád, reagálva a Budapest Beaconban június 24én megjelent interjúdra. Régó ta foglalkoztat az a kérdés, hogy Magyarországon miért nem alakult, alakul ki olyan történészvita, amilyen Németországban az 1960as évek eleje óta több szakaszban zajlott, s amely ( Bíró András szavaival) kilépett a szakmai keretekb ő l és össztársadalmi öng yógyítási folyamattá dagadt. Ha egy ilyen vitára Magyarországon sor kerül, egyik központi témája a XIX. század második felében kibontakozó magyarországi antiszemita ideológia és politika, valamint a magyarországi holokauszt közötti viszony lehet. Miként to rkollott a holokausztba a most százharmincnégy évvel ezel ő tt kezd ő dött tiszaeszlári per kapcsán er ő re kapott, majd visszaszorított antiszemitizmus? Vagy a magyar Soa eszme- és politikatörténeti gyökerei (a XIX. századi antiszemita el ő zményekt ő l persze nem függetlenül) sokkal inkább a magyar társadalom Trianon utáni válságához vezethet ő k vissza? Mostani interjúd olvasatomban ehhez az alapkérdéshez szól hozzá, és mivel véleményem sarkosan eltér az általad itt kifejtett gondolatoktól, azt remélem, hogy a hozzá szólások alapján kevésbé személyesked ő , hanem érdemi szakmai és történetpolitikai vita alakulhat ki huszadik századi történelmünk egyik alapkérdésér ő l. Nem apadó naivitásom arra késztet, hogy azt reméljem: Karsai László Szálasikönyve kapcsán a vita új, az eddigieknél talán eredményesebb szakaszába érkezik. Karsai tézise arról, hogy Szálasi idej é n az addigi ipari méret ű tömeggyilkosságokat túlélt magyar zsidóság számára kedvez ő bb lehet ő ségek voltak az életben maradásra, mint a német megszállást követ ő en hat alomra jutott és a deportálásokat szervezett, rendezett formában lehet ő vé tév ő Sztójaykorm á ny idején, szakmánkban régóta ismert, de a könyve iránti társadalmi érdekl ő dés révén most válik tágabb körben is ismertté és vita tárgyává. Ezért reagálok most, az interjú sorrendjében, állításaidra … ” Pók Attila 3 ( http://nol.hu/ ) 3 tör ténész, egyetemi tanár BEREND T. IVÁN 1930ban született Budapesten. Kossuthdíjas történész, politikus, a magyar és középeurópai gazdaságtörténet kutatója. 1985 és 1990 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, 1988 – 1989ben az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Számos egyetem díszdoktora, több akadémia tiszteletbeli tagja. 1990 óta Kaliforniában él, a University of California Los Angeles professzora volt. Tavaly vonult nyugdíjba.Az American Academy of Arts and Sciences tagja. Közép- és KeletEurópa társadalmi és gazdasági átalakulásáról írt átfogó műve 2009ben jelent meg angolul.
