Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. július - Civitas Europica Centralis
2016-07-08
oldal | 17 2016. július 8. tegyünk ellene, a bíróna k kell dönteni(e). Jogállamban ez így m ű ködik: amíg a merényl ő nem hajtja végre tettét, tulajdonképpen nem lehet elítélni. Háborúban azonban az ellenséges katona nem élvezi a jogrend adta védelmet, így lehet ellenük védekezni, ki lehet ő ket iktatni abban a fázisban, amikor még nem követték el a merényletet. Ezt Európa nem teszi meg … ” Bíró Béla ( http://www.szabadsag.ro/ ) Végre a populisták is kapják a pofonokat „ Az euroszkeptikus pártok az elmúlt fél évben alaposan meglovagolták a népszer ű ség hullámait, de azok mo st mintha átcsapnának a fejük felett: egyre kevesebben tekintik ő ket alternatívának. A brexitszavazás után hirtelen minden kilépéspárti politikus elt ű nt a színr ő l: Boris Johnson már nem akar miniszterelnök lenni, Nigel Farage , a függetlenségpárti élharcos pedig „az életét akarja vissza”. Nem képesek, nem hajlandók a tetteik következményeivel nemhogy számolni, hanem azok operatív követésében sem részt venni. É rdekes módon hasonló a helyzet Spanyolországban is. Két hete ismételték meg a decemberi parlamenti választást, mivel hat hónap alatt sem bírtak koalíciót kötni a pártok, hogy megalakulhasson a madridi kormány. 2015 végén még a Podemos nev ű , baloldalinak titulált népi mozgalomtól volt hangos a sajtó. Hirtelen átrajzolták a hagyományos spanyol kétpártrend szert, és a szocialisták nyakában lihegtek. A jobboldalon a Ciudadanos (Polgárok) párt hasonló feltörekv ő alternatíva. Azonban a mostani szavazáson a Podemos közel egymillió szavazatot veszített, és arányaiban ez még nagyobb parlamenti veszteséggel járt. E zzel persze még mindig a harmadik er ő , de a lendület megtört. Méghozzá úgy, hogy közben 16 tagú választási szövetséget hozott létre kisebbnagyobb baloldali tömörülésekkel. Ezzel együtt ez már komoly kudarc a korábbi sikerekhez képest. Bár igaz, a venezuel ai autoriter vezet ő kkel is kapcsolatba hozták ő ket, ami nem tett jót. Ha kiderül, hogy a brexitpártolók csak bohóckodtak és maguk sem hittek abban, hogy tényleg ki tudják vezetni sikeresen a szigetországot az unióból; ha kiderül, hogy a spanyol újbaloldal és a görög Sziriza is csak tiszavirág élet ű tematikus párt, akkor a 2017es francia és német parlamenti választások el ő tt lehet reménykedni, hogy mégsem az Alternatíva Németországért (AfD) vagy a francia Nemzeti Front (FN) okoz nagy meglepetést. A választó k fel tudják mérni, hogy egyszer ű en hiteltelen olyan dolgokkal kampányolni, amelyeket maguk a pártok vezet ő i vagy el sem hisznek, vagy képtelenek végrehajtani … ” Feledy Botond ( http://ujszo.com/ ) H H i i s s t t ó ó r r i i a a Tíznapos háború a szomszédban Június 28tól július 7ig tartott a tíznapos háború Szlovéniában 25 évvel ezel ő tt: az els ő jugoszláv tagköztársaság még súlyosabb véráldozat nélkül válhatott ki a délszláv államból. Európa nagy háborúktól megkímélt száz esztendeje alatt, valamikor az 1880as években mondta Bismarck : „ Ha valaha is újabb háború lesz a kontinensen, az valami átkoz ott balkáni ostobaság miatt fog kitörni .” A szarajevói merénylet az volt, de ahhoz, hogy a 20. században még egy balkáni ostobaság igazolja minden id ő k egyik legnagyobb külpolitikai zsenijét, ahhoz a nacionalizmus – els ő sorban a nagyszerb nacionalizmus – e lvakultsága is kellett. A délszláv háborúban bosnyákok, horvátok, szerbek és albánok százezreit gyilkolták le, illetve kínozták, er ő szakolták meg és ű zték el szül ő földjükr ő l saját honfitársaik, s ő t szomszédjaik. A robbanás okairól akkor is megoszlottak a v élemények, és a törésvonalak ma is ugyanott vannak. Az egyik nagy táborban gyakorta idézik az akkori mondást: Jugoszlávia hat köztársaságból, öt nemzetb ő l, négy nyelvb ő l, három vallásból és két ábécéb ő l állt, s mindezt egyetlen párt tartotta
