Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. július - Civitas Europica Centralis
2016-07-08
oldal | 14 2016. július 8. többs é gen m ég a minden korábbinál zsarnokibb hatalom pengéje is kicsorbult … ” Puzsér Róbert ( http://mno.hu/ ) Orosz fenyegetés „ Fenyegete minket orosz támadás? Aligha. Azt sem gondolom, hogy a Földközi- vagy a Baltitengeren néha el ő forduló incidensek, a harci gépek veszélyesnek mondott man ő verei azt jeleznék, hogy Moszkva háborúra készül. Viszont Moszkva (értsd: Vlagyimir Putyin elnök és köre.) feltehet ő en fél. Nem attó l, hogy a NATO megtámadná, hanem hogy elveszítheti mai fantasztikus hatalmi pozícióit. A félelem jelen lesz a pénteken Varsóban kezd ő d ő NATOcsúcson. Ott ismét Moszkva a f ő szerepl ő . Inkább mint az Iszlám Állam, inkább mint a terrorizmus. Pedig az európaiak egy májusi felmérés szerint sokkal inkább tartanak a dzsihadisták támadásától és a közelkeleti menekültáradattól, mint az orosz katonai er ő t ő l. Érthet ő , hiszen a terror beköltözött a szobáinkba, naponta látjuk a tévében, sokan sokféleképpen tapasztalhatj uk a menekültek megjelenését is. Az orosz veszélyr ő l viszont úgy véljük: történelem. De másként élik meg ezt a Baltikumban és Lengyelországban. Ő k nagyon is el tudják képzelni, hogy megindulnak a határon túl felsorakozott orosz tankhadosztályok. Ukrajna ót a kiváltképpen figyelnek. Ezért szeretnék, ha területükön NATOer ő k rendezkednének be … ” Miklós Gábor ( http://nol.hu/ ) Ámokfutás Putyin árnyékában „ Oroszország lendületesen fegyverkezik. Fenyegettek már amerikai repül ő gépanyahajót, zavaróan közel jár ő röztek Szuhoj vadászgépek a brit szigeteknél, Norvégia és Svédország közelében, de lehetne említeni a balti államok felé intézett fenyegetéseket is. E z utóbbit volt alkalmam személyesen is megtapasztalni. A közelmúltban a Baltikumban jártam, és többször is láttam az igencsak „földközelben" jár ő röz ő vadászgépeket. A félelem az oroszoktól a helyiekkel folytatott minden beszélgetésben az els ő helyen szerep elt. Nemrég pedig Romániát és Lengyelországot fenyegette meg az orosz elnök. A „megvakult" magyar külpolitika viszont nem vesz tudomást a világban zajló folyamatokról. A Szovjetunió 1991es összeomlását követ ő en sokan úgy gondolták, vége a keleti nagyhatal omnak, nem kell tovább rettegni a Keletr ő l fenyeget ő világhatalmi törekvésekt ő l. Kevesen voltak akkoriban, akik – a történelmi tapasztalatokból kiindulva – nem ilyen optimistán látták a jöv ő t. A kevesek egyike Magyarország miniszterelnöke, Antall József a 60. születésnapja alkalmából a „Fehér Ház" els ő emeleti nagytermében tartott ü nnepi koalíciós frakcióülésen 1992. április 8án elmondta, senki ne higgye, hogy a Szovjetunió megsz ű nésével megsz ű nt az orosz veszély! Az orosz „medve" föl fog ébredni a szunnya dozásból. Amint úgy érzi, hogy visszatért az ereje, újra világhatalmi tényez ő vé akar válni. Magyarország azért is csatlakozott az atlanti szövetséghez, mert világos volt, hogy biztonságát csak így tudja garantálni. Antall korrekt viszonyra törekedett Orosz országgal, de ez csupán annyit jelentett, hogy megfelel ő , a diplomácia világ á ban elfogadott kapcsolat legyen a két ország között. Ezen nem változtatott az sem, hogy Jelcin budapesti látogatásakor még 1992ben a parlament alsóházi termében a szívére tett ke zével kért bocsánatot 1956ért. A sok vitát kiváltott ukrán – magyar alapszerz ő dés is azt a célt szolgálta, hogy hazánk és az orosz birodalom között legyen egy olyan független állam, amely adott esetben „akadályozó tényez ő " lehet egy orosz invázió el ő tt … Eg yes vélemények szerint az Európában meger ő södött széls ő séges mozgalmak mögött az orosz titkosszolgálat munkálkodása áll. Ez lehetne fantazmagória is, de az már k ő kemény tény, hogy a Putyin irányította Oroszország lerohanta a Krím félszigetet, és a jelent ő s nemzetközi tiltakozás ellenére azóta is megszállva tartja. Az is tény, hogy a keletukrajnai szakadárokat Oroszország támogatja, mégpedig igen hatékonyan. Egyes hírek szerint orosz katonák is harcolnak a szakadárok oldalán. A volt szocialista országokban, felhasználva a múltban gyökerez ő
