Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. június - Civitas Europica Centralis
2016-06-06
oldal | 20 2016. június 6. egyetem rektora, Ahmed Muhammad Ahmed el Tajjeb (nyugati hasonlattal: egyszerre a sz unnita Vatikán és a szunnita Oxford feje). Imígyen szóla Viktor : „ Az a tény, hogy a Földön különböz ő civilizációk léteznek, nem ok arra, hogy ezek a civilizációk össze is ütközzenek. Különösen igaz ez azon civilizációk esetében, amelyeknek a középpontjában az egyistenhit áll. (...) Egy keresztény civilizációhoz tartozó ember nem lehet muszlimellenes. Ellenezhetünk jó néhány dolgot, de ez nem maga a muszlim vallás. Ha az a vallás ott nem volna, és a civilizáció nem épült volna föl, akkor ott barbárság volna. egy rendezetlen, kaotikus világ. Most egy saját logikája mentén rendezett világban élnek.” Hogy mi lenne ma Egyiptomban, Szíriában, Irakban, ha ez a vallás ott nem lett volna? Döntse el az olvasó … ” Széky János ( http://parameter.sk/ ) Mi is folyik hát Brüsszelben a lengyelekkel? „ A lengyelek elleni „jogállamisági mechanizmus” kapcsán az okoz zavart, hogy mindkét fél ál lításában van igazság: az Európai Bizottság által kreált mechanizmusról valóban nem tesz említést az uniós joganyag (ez a kiindulópont a lengyel álláspontban), és ennyib ő l az egész inkább csak egy kommunikációs t ű zijáték. Másfel ő l viszont, a Bizottságnak a hhoz valóban joga van, hogy – mint a Szerz ő dés ő re - az alapjogok érvényesítésénél is felhívja a figyelmet vélelmezhet ő en fennálló esetleges jogsértésekre. Szigorúan véve a dolgot, az, ahogy egyes, a lengyel alkotmánybíróságot érint ő intézkedésekre az Euró pai Bizottság felfigyelt, (magyarázatot kért, majd most legutóbb már véleményt is fogalmazott meg, amit nem kizárhatóan követhet még egy „problémabeazonosító” ajánlás is), szóval mindez a folyamat alig tér el attól, amit négy éve a magyar alkotmánymódosít ás indított el Brüsszelben. Az alapvet ő különbség abban áll, hogy ami akkor bizottsági bels ő gondolkodás, tájékozódás és véleményezés volt, azt id ő közben beazonosított szakaszokra bontották, folyamatosan tájékoztatnak róla és az egészet együtt elnevezték „ jogállamisági mechanizmusnak”. De ett ő l ez továbbra sem több annál, mint hogy a Bizottság tájékozódik, konzultál, véleményez, és végül, ahol megítélése szerint kimutatható jogsértést vél felfedezni, ott (majd) formálisan is változtatást kér … ” Fóris György ( http://brux.blog.hu/ ) Az elmúlt közel száz esztend ő tanulsá ga, hogy az itt él ő nemzetek egymásra vannak utalva A trianoni kényszerszerz ő dés 1920. június negyedikei aláírásának következtében az OsztrákMagyar Monarchia felbomlott, Magyarország (Horvátország nélküli) területe közel 283 ezer négyzetkilométerr ő l alig 93 ezerre, lakossága pedig 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar nemzetgy ű lés 1920. november 15én ratifikálta és 1921. július 26án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a szerz ő dést. További, máig ható következményeir ő l, a magyarság összetar tozásáról, lelki megújulásáról és önazonosságunk meg ő rzésér ő l az egyik felvidéki jogfosztottal, a kett ő s állampolgárságát nyíltan vállaló Kassai Gyula lévai református es peressel beszélgetett portálunk „… Trianon elkerülhetetlen volt, f ő leg azoknak a foly amatoknak köszönhet ő en, amelyek azt el ő idézték. Egyszerre kellett megbirkózni több olyan helyzettel, amely összeroppantotta és maga alá temette a monarchiát. A nemzetiségek önállósodása, a háború okozta politikai és morális válság a nemzetet cselekvésképte lenné tette. A háború miatt a lelki er ő tartalékok teljesen elfogytak, nem volt képes az ország az önvédelemre. A nemzet legtekintélyesebb politikusát, Tisza Istvánt meggyilkolták. Nem maradt olyan integráló személy, aki képes lett volna a magyarságon belül i kohéziót megteremteni. Az ő szirózsás forradalom, a tavaszi széls ő baloldali fordulat teljes káoszba taszította az országot. Mindezek együttesen idézték el ő az összeomlást. Trianon már csak beteljesülése volt az addigi folyamatoknak. Nem volt más kiút. Oly an történelmi választóvonal képz ő dött, ami után biztos valami új, valami más kellett, hogy létrejöjjön. Az 1000 éven keresztül épített haza végzetes ítélet alá esett. Az ítéletet a nemzetiségek, Európa és a megbénult magyar nemzet is kimondta önmaga felett . A veszteség nem biztos, hogy maga a vég. Egy ilyen összeomlás után is talpra
