Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. június - Civitas Europica Centralis
2016-06-06
oldal | 18 2016. június 6. továbbtanulni, ami kés ő bbi terveikr ő l is üzen. 180 ezer délvidéki és erdélyi dolgozik magyar útlevéllel NyugatEurópában, annak ellenére, hogy Románia is uniós tagállam ( http://szegedma.hu/ ) Ö Ö s s s s z z e e f f o o g g l l a a l l ó ó Etnikai választási csata Erdélyben „ Vasárnap rendeznek helyhatósági választásokat Romániában. Az új törvényi szabályozás miatt szinte láthatatlan volt az idei kampány. Számtalan olyan jelölt indul, aki ellen korrupciós eljárás van folyamatban, sokan közülük biztos befutók. Bukarest f ő polgármesteri tisztségét el ő ször nyerheti el szociáldemokrata jelölt. Az erdélyi vegyes lakosságú településeken az etnikai szavazás dominál, Marosvásárhelyért és Szatmárnémetiért valóságos etnikai csata folyik. Több mint 18 millió választópolgárt várnak vasárnap az urnákhoz Romániában. A helyhatósági választás során 267 239 jelöltre l ehet szavazni, 57 ezren közülük n ő k. Nincs adat a választó részvételi szándékról, de sajtóinformációk szerint viszonylag alacsony a választói kedv. Többek között azért is, mert az idént ő l hatályos új szabályozás gyakorlatilag láthatatlanná tette a kampányt . A pártok nem állíthattak kampánysátrakat, nem használhattak fényreklámokat, nem ünnepelhettek t ű zijátékkal, nem osztogathattak pártlogóval ellátott gyújtókat, golyóstollakat, zászlócskákat, lufikat, eserny ő ket, trikókat, bögréket, szatyrokat stb, nem használhattak autóreklámokat…. Elt ű ntek az óriásplakátok is, az új törvény szerint egy közterületi választási plakát mérete maximum fél méteres lehet, a kampányrendezvényeket pedig nem lehetett 400x250 mmnél nagyobb plakátokon hirdetni … Az RMDSZ pozíciói meg ő rzésére törekszik, kampánya középpontjában azonban Marosvásárhely és Szatmárnémeti polgármesteri tisztségének meg, pontosabban visszaszerzése áll. Az erdélyi városokban ugyanis mindmáig etnikai szavazás van, ahol felmerül annak a lehet ő sége, hogy mag yar jelölt juthasson tisztséghez, általában szabályos etnikai csata dúl … ” Gál Mária ( http://nepszava.hu/ ) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 2 2 Kende Péter : NagyMagyarország nem létez ő képlet Szimbólumokra - amilyen a Trianon emléknap is - a politikában szükség van, s ő t, valószín ű leg elkerülhetetlen, h ogy a politikában szimbólumok legyenek, de koránt sincs akkora jelent ő ségük a politikai er ő viszonyok meghatározásában, mint azt némelyek gondolják - mondja Kende Péter . A politikai szociológus úgy véli, aki Trianon ügyében ma felel ő st keres, azon politikai álgondolkodók közé tartozik, akik a történelmi események mögött rejtett összeeskü vést, háttérhatalmakat keresnek „… Én nem vagyok meggy ő z ő dve arról, hogy a Trianoneszme olyan népszer ű volna. Ezt az is mutatja, hogy mostanában alig esik err ő l szó a közbe szédben. Nem csak a magánemberek , hanem a politikusok is alig beszélnek róla. De hát mit lehet err ő l beszélni csaknem 100 év távlatában? Egyszer ű en azért helyezték el ő térbe, mert azt remélték, kapcsolatot teremt a Fidesz és a korábbi jobboldali rezsimek k özött. E rezsimeknek hajlamuk volt arra, hogy úgy mutassák be Trianont, mint Magyarország legsúlyosabb problémáját. De ez ebben a formában egy nagy ostobaság. Trianon ugyanis egy történelmi esemény, amely megszabta a felbomlott OsztrákMagyar Monarchia mag yar részének jöv ő jét. E magyar rész semmiképpen nem maradt volna az, ami volt, hiszen annak meg ő rzését a Monarchia biztosította. A Trianon el ő tti úgynevezett Nagy- 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ő k álláspontját
