Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. június - Civitas Europica Centralis
2016-06-03
oldal | 17 2016. június 3. Ö Ö s s s s z z e e f f o o g g l l a a l l ó ó Térségünk puskaporos hordói Nemcsak világszerte, Európában is több befagyottnak nevezett konfliktus létezik, s noha a tényleges háborúnál jobb helyzetet jelent, valójában mindegyik egy potenciális puskaporos hordó. Az esetek többségében a békés megoldás szinte lehetetlennek t ű nik a felek kompromisszumképtelensége miatt, a katonai megoldást pedig általában a nemzetközi közösség akadályozza meg. Érdekes módon a pillanatnyilag legforróbb fegyveres konfliktusok nem ezekb ő l n ő ttek ki, de máris úgy t ű nik, megoldás helyett ezek is a patthel yzet felé tartanak. Térségünk sem mentes a befagyott konfliktusoktól, s ő t tulajdonképpen b ő velkedik benne. Attól lesz befagyottá egyegy kezdetben igencsak forró fegyveres konfliktus, hogy a szemben álló felek képtelenek kompromisszumra, ennek hiányában pe dig nem tudnak d ű l ő re jutni. Katonailag sok esetben lehetne megoldás, amikor egy nagyobb, katonailag er ő sebb állam áll szemben egy nála jóval gyengébbel, mint például a keletukrán (Ukrajna - Oroszország) vagy északciprusi (Ciprus/Görögország – Törökorszá g) konfliktus esetében, de ilyenkor általában a nemzetközi közösség lép közbe, de olyan esetek is el ő fordulnak, amikor a katonai er ő sem tudna megoldást hozni. A befagyott konfliktusok esetén a fegyveres harcok küls ő hatásra elcsitulnak, politikai rendezés hiányában azonban a feszültség marad, a kiváltó okokat sem orvosolják, így a fagyott felszín alatt tovább parázslanak az indulatok, egyegy eltévedt szikra is elegend ő a harcok kiújulásához. A korábbi harcok sújtotta területek általában enklávéként létezn ek, a nemzetközi közösség által el nem ismert határain belül államként próbálnak létezni, lehetetlenné teszik a terület központi kormány általi ellen ő rzését, így a fegyveres konfliktus kiújulás ára mindkét fél késztetést érez … ( http://nepszava.hu/ ) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 2 2 A mi németjeink „ Zavarba ejt ő kijelentéseket tett a miniszterelnök, amikor Dunaújvárosban találkozott a néppel. Túl volt ekkor már a hajdani iparvárosnak szóló milliárdos üzeneteken, ott tartottunk, hogy három helyi újságíró három helyi vonatkozású kérdést tehetett fel, s mindezt a he lyi önkormányzat fideszes sajtósa vezényelte le. Ezt a mozzanatot nevezték úgy, hogy „bárki bármit kérdezhet Orbán Viktortól ”. Majd a f ő téren, gondoltam, és elvegyültem a nép között. Orbán Viktor eléggé elfáradt a Fidesz és Dunaújváros közötti megállapodás méltatásától, a téren már lazára vette a figurát. A menekültválság kapcsán (tájszólásban: kényszerbetelepítés) így azt tudta mondani, hogy „a németek inkább adják vissza a németjeinket”. Az ötlet elkezdett kongatni az agyamban. Micsoda? Hogy? Valójában a z az üzenet, hogy a németek ne szíreket, kurdokat vagy afgánokat adjanak nekünk, hanem a világháború után a kollektív b ű nösség elve alapján elüldözött magyarországi németeket küldjék vissza? Az évszázadokon át h ű séges, végül szégyenletes módon kitelepített svábokat? Aztán hogy? Jöjjenek vissza Bajorországból, és a másodikharmadik generáció rá se rántson, hogy a nagyszül ő knek húszkilós b ő rönddel kellett elmenekülniük innen? Egyáltalán, hogy kell lefordítani, megfejteni, dekódolni egy ilyen mondatot? … ” Rab László ( http://nol.hu/ ) 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ő k álláspontját
