Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. június - Civitas Europica Centralis
2016-06-29
oldal | 12 2016. június 29. el kíván ja hagyni hazáját, húzta alá. Marko Uljarevi ć , az Ipsos Strategic Marketing közvéleménykutató intézet munkatársa ma jelentette be, hogy egy esetleges népszavazáson a szerbiai polgárok mintegy 60 százaléka szavazna az EUs csatlakozásra. Ennek kapcsán Sefe ri az N1 televízió vendégeként elmondta: ezek az adatok nem éppen relevánsak, hiszen az EU még messze van a balkáni államok többsége számára. Maga a Brexit akár pozitívan is kihathat a térségre, lehetséges, hogy az EU módosítani fog a felfogásán, és akár másként tekint majd magára is, magyarázta. „ Valószín ű leg a b ő vítés valamennyivel komolyabb témává válik az EUban. Eddig számukra ez nem volt annyira jelent ő s, mint nekünk, de ez is változni fog, s szerintem a tagállamokban is pozitív elmozdulás lesz tapas ztalható e tekintetben ” – fogalmazott Seferi . Rámutatott: a f ő probléma az, hogy a régió lakosságának fele el akarja hagyni azt az országot, ahol él. „ Ennek fontos elemét kellene képeznie a politikának, s nemcsak Szerbiában, hanem a régióban is ” – szögezte le. Szerinte a közelmúlt történései arra mutattak rá, hogy az EU soha nem is volt kompakt. „Más országokkal szemben is egyéni reakciókat produkált, holott a Balkán arra számított, hogy az USAhoz hasonló egységes államk ént lép majd fel” – tette hozzá ( http://www.vajma.info/ ) T T u u d d o o m m á á n n y y – – h h a a t t á á r r o o n n i i n n n n e e n n , , h h a a t t á á r r o o n n t t ú ú l l Bemutatták a Székelyföld története cím ű könyvet Bemutatták a Székelyföld története cím ű , hiánypótló háromkötetes monográfiát kedden Budapesten. A tudományos munka els ő kötete a kezdetekt ő l 1562ig, a második az 1562t ő l 1867ig, a harmadik az 1867t ő l 1989ig tartó id ő szakot ismerteti - mondta el Fodor Pál , az MTA Bölcsészettudományi Kutatók özpont f ő igazgatója a keddi budapesti könyvbemutatón. Kiemelte: olyan, a nagyközönségnek is szóló munkát akartak létrehozni, amely tudományos igénnyel, megalapozottan szól a régióról és népér ő l. Mint mondta, Székelyföld nemcsak egy régió, hanem olyan szimb olikus fogalom, amely a megmaradásért, az anyanyelvért folytatott örök magyar küzdelmet testesíti meg. Hozzátette: terveik között szerepel a monográfia rövidített, angol nyelv ű fordításának elkészítése is. Fodor Pál emlékeztetett arra, hogy Bunta Levente , Székelyudvarhely akkori polgármestere 2012ben látogatta meg a magyar történettudomány fontos m ű helyeit, így többek között az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontját, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Levéltárat és az Országos Széchényi Könyvtár t azzal az ötlettel, hogy az Erdély története mintájára hozzanak létre egy m ű vet Székelyföld történetér ő l. Székelyudvarhelyen 2012. március 15én gy ű lt össze a szerkeszt ő bizottság Egyed Ákos , az MTA küls ő tagjának a vezetésével ( http://www.mti.hu/ ) Politikai és morális választások – konzervatív gondolkodók a két világháború között Miben látták az ország és a társadalom jöv ő jét, és milyen döntésekre kényszerültek a múlt század 30as, 40es éveinek konzervatív társadalomtudósai? Erre a kérdésre keresték a választ a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya által 2015 novemberében megrendezett tudományos ülés résztvev ő i. A Horthykorszak kulturális és tudományos életét alakító tudósok pályáját elemz ő el ő adások most kötetbe szerkesztve is megjelentek. A konzervatív gondolkodók a két világháború között cím ű kon ferenciakötetben felvázolt tudósportrék megismertetnek mások mellett egy „ ideális idealistával ”, egy „ kánonrombolóval ”, a „ reformszellem egy óvatos mentorával ” és egy, „ a napi politika rontó viharai között ” sodródó tudóssal is. Az ő szi felolvasóülést nagy érdekl ő dés kísérte. Mint azt Hunyady György , az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának elnöke a könyv el ő szavában megállapította: „ Az érdekl ő d ő k kirívóan nagy számát a szellemi vállalkozás újszer ű sége és összetettsége mellett bizonyára befolyásol ta az az aktualitás, hogy a jeles
