Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. június - Civitas Europica Centralis
2016-06-21
oldal | 16 2016. június 21. Mi Bugár igencsak sikeres bizniszében a szálka? „ Ha Bugár Béla Robert Kali ňá k korrupciógyanús üzelmei kapcsán hallgatott volna, ha bölcs nem is maradt volna, legalább nem húzzák épp most el ő a sajtómunkások, hogy mekkorát kaszált egy ingatlanügyleten. Konkrétan annak az R7es gyorsforgalmi út nyomvonalában lev ő földterületnek a 2014ben nyélbe ütött eladásából, amit 2006ban vásárolt meg „valamelyik rokonától”. Mégpedig szarérthúgyért, ahogy a Csallóközben mondják... Merthogy, úgymond, tudta, a csallóközi term ő föld értéke hosszú távon emelkedésre van ítélve. A rokonnak meg nyilván jól jött akkor a zseton… ” Barak László ( http://parameter.sk/ ) Brexitmítoszok „ Az Egyesült Királyság uniós tagságáról szóló népszavazás jól mutatja, miért nem kellene ilyen összetett kérdésekben népszavazást tartani. Fennáll a veszély, hogy a többség érzelmek és téves információk, feltételezések alapján dönt, és nem a realitások alapján, józanul mérlegelve. Nem akarjuk, hogy brüsszeli bürokraták szabályozzák életünk egyre több területét, megspórolhatnánk az EUba befizetett jókora összeget, ell en ő rizhetnénk a migrációt, nagyobb biztonságban lennénk a terrorizmustól, kilépve is megtarthatnánk az unió felé a szabadkereskedelmet, mert ez egy sor országban így van, például Norvégia, Svájc, hát miért ne lehetne NagyBritanniában is – valahogy így gon dolkodhat a kilépést támogató britek többsége. Csakhogy ezek az elképzelések tévesek. Az egységes piacnak része lehet unión kívüli ország is (Norvégia, Liechtenstein, Izland és lényegében Svájc is), de ez feltételekkel jár. El ő ször is, a négy alapszabadság elvét nem lehet szétválasztani: nem lehet megtartani az áruk, a szolgáltatások és a t ő ke szabad áramlását, és megszüntetni a személyek (ideértve a munkaer ő ) szabad áramlását. Tehát, ha NagyBritannia kilépése után is szabadon akarna kerekedni az EU tagors zágaival, akkor be kellene engednie az onnan érkez ő munkavállalókat is. Pontosan, ahogy Svájcnak vagy Norvégiának … ” Gál Zsolt ( http://ujszo.com/ ) A kiszabadult szellem „ Az Egyesült Államokban többen kérdezték t ő lem aggódva, mit gondolnak mostanában az európaiak? Hogyan látjuk Donald Trumpot és az elnökválasztást? Romlotte Amerika imázsa? El ő ször azzal nyugtatom ő ket, hogy önmagában emiatt nem romlott a megítélésük, hiszen Európát már egykét választási ciklussal korábban utolérte az a populizmus, ami most Trumppal ő ket is. Elég a francia Nemzeti Frontra, Kotlebára , a román Vadim Tudorra vagy az osztrák Szabadságpá rtra gondolni. Mikor épp hátrad ő lnének beszélget ő társaim, hogy Amerika megint úgy van valamiben el ő rébb, hogy hátrább van, ekkor azért hangsúlyozom nekik: a szellem kiszabadult a palackból. Az az indulat, harag, feszültség és elégedetlenség, amely e pártok at és Trumpot a legnépszer ű bbek közé röpítette ilyen rövid id ő alatt, akkor sem fog elt ű nni, ha Hillary Clinton nyer. Persze egyik amerikai elnökjelölt sem ideális, nem makulátlan. Trumpot lassan már érdemben is tudják támadni: most éppen a Trump Egyetemné l elt ű nt pénzek tartják izgalomban a szavazókat. Hillary körül még nem ült el a hírhedt emailgate, az az ügy, amikor rengeteg hivatalos levelet magánszerverér ő l küldött el, nem a védett kormányzati számítógépes rendszerr ő l, a törvényi tiltás ellenére. A t artalmuk pedig külön érdekes … ” Feledy Botond ( http://ujszo.com/ ) Az egyenl ő tlenség oka a jóléti állam? A német közgazdász szerint az újraelosztás túlburjánzása megfojtja a gazdasági növekedést, és szándékával szöges ellentétben növeli az egyenl ő tlenséget. A megoldást azonban nem az állami szerepvállalás csökkentésében, hanem az infrastrukturális beruházásokban és az oktatás javításában látja. „ A hetvenes évek óta jelent ő sen n ő tt az egyenl ő tlenség Németországban, miközben a jóléti állam is n ő tt . A gazdasági növekedés viszont lelassult. A probléma kulcsa az esélyegyenl ő tlenség ” – olvassuk a Tageszeitung in terjúját Marcel Fratzscher közgazdásszal, a Német Gazdaságkutató Intézet (DWI) vezet ő jével. Az interjú apropója Fratzscher márciusban megjelent Elosztási háború, avagy miért n ő Németországban az egyenl ő tlenség? c ím ű könyve. Fratzscher statisztikák tömkelegén keresztül mutatja be,
