Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. június - Civitas Europica Centralis
2016-06-11
oldal | 22 2016. június 11. Kelemen Hunor a SZÁT értékelését összefoglalva elmondta, az RMDSZ "a nyeresé gekkel és veszteségekkel együtt vállalható eredményt ért el a vasárnapi választáson". Úgy vélte, a részvételi adatokat nem kell föltétlenül a négy évvel korábbiakhoz hasonlítani, amikor szokatlanul sokan mentek el szavazni. Az elnök szerint a választá si eredmények azt is kirajzolták, hogy nem n ő tt az RMDSZszel szembeni protesztszavazatok száma. "Az EMNP bár kapott szavazatokat, de önkormányzatot sehol nem vezethet, és ezzel elt ű nt a politikából. Az MPPvel való összefogásunk eredményeként pedig ma töb b magyar polgármester van Erdélyben, mint négy évvel ezel ő tt" - foglalta össze a magyarmagyar versenyre vonatkozó következtetéseit Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. v v i i s s s s z z a a Bemutatták Kántor Lajos és Poszler György Erdély elmúlt 100 évér ő l szóló köteteit Budapest, 2016. június 10., péntek (MTI) - Bemutatták Kántor Lajos erdélyi irodalomtörténész, a 90 éve indult kolozsvári Korunk cím ű folyóirat szerkeszt ő bizottságának elnöke és a tavaly elhunyt Poszler György akadémikus, iro dalomtörténész Erdély elmúlt 100 évér ő l szóló könyveit Budapesten az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában pénteken. Csapody Miklós irodalomtörténész - aki 1990 és 2010 között az MDF országgy ű lési képvisel ő je volt - a bemutatón nyugalmas könyvként jellemezte Poszler György: Az erdélyi magyarság száz évér ő l - Bizonytalan remények és tétova kételyek cím ű kötetét és Kántor Lajos: Fehér kakas, vörösbor - avagy a nagy Házsongárd cím ű könyvét. Kántor Lajos könyve az életrajz keretei között m ű vészettörténeti, irodalomtörténeti intermezzókkal idézi meg a kort - mondta Csapody Miklós. Poszler György kötete Bibó István írásainak és Sz ű cs Jen ő Vázlat Európa három történeti régiójáról cím ű esszéjének hagyományait követve vázolja fel Erdély történetét az ottani közösségek, intézmények és nagy egyéniségek sorsát Trianontól 2010ig - mondta Csapody Miklós. "Ami Nyugaton abszurditás, az KözépEurópában normalitás" - fogalmazott a régió sajá tosságairól szólva a szakember. Hozzátette: Poszler György egyik fontos megállapítása, hogy Erdélyben ideigóráig még az olyan, második világháborút követ ő hamis ígéretek nyomán létrejött nemzeti intézmények is szolgálhatták a magyarság ügyét, mint pél dául a Bolyai egyetem, a marosvásárhelyi székely színház vagy az autonóm magyar tartomány. Bár, felvet ő dik az is: talán jobb lett volna nem hinni hazugságokban!? - jegyezte meg Csapody Milós, aki szerint azonban mégis "van hagyomány, lesz folytatás. ( ...) Gy ű lölködés helyett írni kell!" Fábián Péter újságíró a könyvbemutatón felidézte Poszler György néhány, szerinte ma is aktuális gondolatát, így többek között azt, hogy a nemzeti hagyományok féltése nem sajátítható ki, nem válhat politikai tömörülé sek privilégiumává. A nyugati demokráciák viszont a XX. században két megnyert világháború után is "elrontották a világot", mikor pedig a megnyert hidegháború után az egész világ az ölükbe hullott, kiderült, hogy nem tudnak mit kezdeni vele. Markó Béla költ ő , a Romániai Magyarok Demokrata Szövetség (RMDSZ) korábbi elnöke felszólásában azt hangsúlyozta: az "Erdélyprojekt" csak a régió nemzeteinek együttélésér ő l szólhat, beleértve a jogi és közigazgatási autonómiát és szemben állva mindenféle asszimiláci ós törekvéssel. Markó Béla szerint azonban ma sem kerülhet ő meg a kérdés, hogy "valahol utat tévesztettünke". Például az 1867es osztrákmagyar kiegyezésnél, melynek megkötésekor figyelmen kívül hagyták hogy Erdély egy "másik ország", vagy ahogy azt m ár XIX. században többen is megfogalmazták: egy nemzet él két hazában. Szász Zoltán történész hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet: vajon egy küls ő hatalmak által annyira befolyásolt régióban mint KözépEurópa, vane egyáltalán értelme annak a fe lvetésnek, hogy mi utat tévesztettünk, illetve vane értelme az önmarcangolásnak, egy olyan közegben, ahol mások nem els ő sorban a saját felel ő sségükkel vannak elfoglalva. Ugyanakkor kibeszélésre szükség van, a XX. század történelme pedig annyiban jelen t ő sen különbözik a megel ő z ő koroktól, hogy még a széls ő ségeket is nehéz egyértelm ű en megítélni - jegyezte meg a szakember. Kántor Lajos 1937ben született Kolozsváron, 1959t ő l a Korunk szerkeszt ő je, majd f ő szerkeszt ő je, 2013 óta a Magyar Tudományos Ak adémia küls ő tagja. Most bemutatott 300 oldalas könyvét Tettamanti Béla rajzai díszítik. A szintén Kolozsváron született, 1945ben Magyarországra települ ő Poszler György mintegy 100 oldalas most megjelent esszéjét a kötet utószava szerint a szerz ő néhány h éttel halála el ő tt, 2015 nyarán küldte el a kiadónak. Mindkét kötet a Korunk - KompPress Kiadó gondozásában jelent meg. v v i i s s s s z z a a
