Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. május - Civitas Europica Centralis
2016-05-04
oldal | 8 2016. május 4. T T u u d d o o m m á á n n y y – – h h a a t t á á r r o o n n i i n n n n e e n n , , h h a a t t á á r r o o n n t t ú ú l l Lovász : sikeres a Lendület program Nagyon sikeresnek nevezte a Lendület programot a Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke kedden az M1 aktuális csatornán. Az elnök szerint az akadémia fiatal tudósokat támogató kiválósági programja arra ösztönzi a kutatókat, hogy inkább itthon, mint külföldön végezzék munkájukat . A programnak köszönhet ő en a fiatal tudósnemzedék "súlyt kap" és elismeréshez juthat a munkahelyén, így fokozottan beleszólhat a magyar tudomány fejl ő désébe - tette hozzá. Kérdésre elmondta azt is, hogy a jöv ő ben szeretne olyan nagy, az egész országra kiterjed ő programot kezdeményezni, amely " némileg kísérlet jelleggel " az agrárterületet, illetve a vízgazdálkodást célozná meg. Az utóbbival azt szeretnék elérni, hogy a magyar víztudomány el ő relépjen és m ű ködjön - m ondta az MTA elnöke ( http://www.mti.hu/ ) Az MTA 187. közgyűlése keretében május 3án megtartották a Külső Tagok Fórumát Az eseményt mint mindig az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága szervezte, amely idén ünnepli megalakulásának 20.évfordu lóját. Ez alkalomból jelent meg A nemzet mint tudományos közösség. Húszéves a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága (1996 – 2016) . (Szerkesztette: Fedinec Csilla . MTA MTK EB, Budapest, 2016.) című kiadvány, amely elektronikus formában itt érhető el . „ A rendszerváltás óta eltelt több mint két évtized alatt jelent ő s magyar tudományos potenciál szervez ő dött Erdélyben, Szlovákiában, Vajdaságban és Kárpátalján a többségében újonnan kialakított egyetemi, egyesületi, gy ű jteményi keretek között. Ez a mára szervezettségében és teljesítményében egyaránt fontos kutatói világ a környez ő országokban a klas szikus hármas relációban egyszerre jelenti a saját közösség önismeretének, fels ő oktatásának a bázisát, s ezzel együtt intenzív kapcsolati hálókat m ű ködtet a magyarországi és általában a magyar tudományosság intézményeivel, miközben lehet ő ség szerint igyeks zik bekapcsolódni az adott ország tudományos vérkeringésébe is. Ezzel együtt a Kárpátmedencén kívüli magyar tudósok, kutatók is igénylik a rájuk való odafigyelést, a nyugati magyar tudományos civil intézmények az együttm ű ködést. Ebben kohéziós szerepet tö lt be a Magyar Tudományos Akadémia és annak Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága, mely 2016ban fennállásának két évtizedes jubileumát ünnepli. Ebb ő l az alkalomból értékeljük az Akadémia és a Bizottság tudománypolitikáját, a szomszédos országok hoz, és a világ magyar tudományosságához f ű z ő d ő kapcsolatok történetét. Az össznemzeti, regionális és a nemzetközi igények figyelembe vételével az együttm ű ködés sokféle módozata vált napi gyakorlattá. Az akadémiai szervezettség, megbízhatóság, presztízs me llett folyamatosan tér és lehet ő ség adódott az új impulzusok, kezdeményezések, kooperáció lehet ő ségeinek hasznosítására. Az elvégzett munka értékének és volumenének felmutatásához betekintést nyújtunk abba is, mit tesznek a középeurópai együttm ű ködés, saj át kisebbségeik tudományos törekvéseinek támogatására a környez ő országok – Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia – akadémiái, az akadémiákon kívüli tudományos intézményei, ismertetjük a többségi tudományosságok és kisebbségeik visz onyát, a kisebbségeknek a szomszédos országok tudománypolitikájában betöltött szerepét, mindezek történeti hátterét, támogatásifinanszírozási megoldásaikat, kapcsolódó kutatási programjaikat ” – fogalmaz bevezetőjében Kocsis Károly 2 akadémikus, a Bizottság elnöke ( http://mta.hu/ ) 2 az MTA 187. közgyűlésén Kocsis Károlyt az Akadémia rendes tagjává választott ák
