Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. május - Civitas Europica Centralis
2016-05-24
oldal | 17 2016. május 24. Erdélyiek Németországban Nagy szükség lenne az elcsatolt nemzetrészek gazdasági „ visszafoglalására ” „ Meglep ő dtek a társadalom- és kisebbségkutatók az elmúlt években készült, a romániai magyarok prioritásait firtató közvéleménykutatások eredményein. Kiderült ugyanis, hogy a korábbi évtizedekhez képest mára megváltoztak a kisebbségben él ő közösség igényei é s elvárásai, az identitásmeg ő rzéshez köt ő d ő klasszikus problémákat a fonto ssági sorrendben háttérbe szorították a gazdaságiszociális kérdések. A felmérések azt mutatják, hogy a magyar családokat leginkább a munkahelyteremtés, az egészségügyi szolgáltatások min ő ségének javítása, a jövedelmek emelése és a közúti infrastruktúra ko rszer ű sítése foglalkoztatja, és csak ezután következik az anyanyelvi oktatás, valamint az anyanyelvhasználat kereteinek b ő vítése, a magyar kisebbség autonómiája. Vagyis lényegesebb szempont lett az erdélyieknek, hogy vane állandó munkahelyük, versenyképes fizetésük és nyugati színvonalú úthálózatuk, mint hogy bírósági tárgyaláson felszólalhatnake anyanyelvükön, kifüggesztettee a helyi önkormányzat településükön a kétnyelv ű helységnévtáblát, vagy sikerüle kiharcolnia a kisebbségi érdekképviseletnek, hogy az ország alkotmánya ne egységes nemzetállamként határozza meg Romániát. Nem véletlen, hogy a romániai magyar politikai alakulatok is igazodnak ehhez a megváltozott társadalmi elváráshoz. A június 5én rendezend ő helyhatósági választások kampányában példá ul olyan ígéretek kaptak kiemelt szerepet, mint min ő ségi oktatás a gyermekeknek, munkahelyteremtés a fiataloknak, rezsicsökkentés a családoknak. S ez nem jelenti, hogy ne lennének aktuálisak a kisebbségi léttel kapcsolatos etnikai kérdések, de a prioritásl ista megváltozott. Ezt a körülményt nemcsak a romániai magyar politikai elitnek, hanem az anyaországi nemzetpolitikának is figyelembe kell vennie. Tagadhatatlan, hogy a kedvezménytörvény, a könnyített honosítás, a külhoni magyarok iránti felel ő sségvállalás t rögzít ő alkotmánymódosítás, továbbá az anyanyelvi oktatás és kultúra számára nyújtott támogatások révén a polgári kormányzás több ciklusa jelent ő sen kitágította a nemzetpolitika kereteit, hozzájárult a határon túli magyarok identitásának meg ő rzéséhez. Úg y t ű nik, ez a külhoni magyarok szül ő földön maradásának szükséges, de nem elégséges feltétele … ” Rostás Szabolcs ( http://mno.hu/ ) Szolidaritás a pártelnökkel „ Tizenöthúsz éve, mikor a sajtótájékoztatók él ő közvetítése a tévében és az interneten nem volt mindennapos gyakorlat, s ő t, internet se nagyon volt még; és sajtótájékoztatóból se volt naponta tucatnyi, szóval akkor még sajtótörténeti eseményszámba ment volna, ha egy politikus azért tart sajtótájékoztatót, hogy bejelentse, mit nem fog csinálni. Ma, amikor a sajtótájékoztatórezisztencia jóval er ő sebb, részben a sajtótájékoztatók tartalmi és egyéb devalválódásának okán is, már szódával elmegy, de még mindig nem feltétlenül tekinthet ő normálisnak. Pénteken ezt láthattuk. El őá llt két liberális, gyér ü l ő hajzatú ember, akik közt legfeljebb ha testmagasságbeli különbség volt, az ideológiai nem volt tapintható, s közülük az egyik elmondta, mit nem fog csinálni. Ami a Szabadság és Szolidaritás, a szlovákiai liberalizmus aktuális letéteményesének háza táján hétf ő n kirobbant, és péntekre már le is csengett, királydrámának semmiképp nem nevezhet ő , sokkal inkább egy gyenge színm ű , vagy , retrospektíve szemlélve: bohózat … ” Kocur László ( http://ujszo.com/ ) Kotleba miatt akarnak hozzányúlni a megyei választásokhoz És a történelmi régiók? Martin Glvá č , a parlament smeres alelnöke, felvetette, hogy megváltozhatna a megyei választási rendszer. Szép, szép – csak a legfontosabb problémákról tetszettek megfeledkezni m ár megint. Glvá č felvetése logikus, felesleges kétfordulós megyeelnökválasztást tartani (pláne 20 százalék alatti részvétellel), és a megyei önkormányzati választások id ő pontját valóban össze lehetne kötni a helyhatósági (települési önkormányzati) választ ásokkal. El ő nyök: sok millió megspórolt euró, magasabb részvétel. (Kár, hogy az európai parlamenti választások id ő pontjáról nem mi döntünk…) A dolognak azonban van pár szépséghibája. El ő ször is
