Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. május - Civitas Europica Centralis
2016-05-03
oldal | 20 2016. május 3. E E l l e e m m z z é é s s , , h h á á t t t t é é r r Az amerikai demokráciaépítés múltja és jelene Az amerikai külpolitikai gondolkodásnak évtizedek óta szerves része a liberális demokrácia, az amerikai értékrend és erkölcs terjesztése. A KözelKeleten azonban e törekvések kudarcba fulladtak és még több káoszt okoztak. Az intézmények exportja katonai e r ő vel és kell ő elkötelezettség nélkül megvalósíthatatlan. Mindenekel ő tt az Egyesült Államok megújulására és megfelel ő eszközök alkalmazására van szükség. A Szovjetunió bukásával az Egyesült Államok és az általa vezetett liberális világrend vált egyeduralko dóvá, amellyel párhuzamosan a demokráciák száma is jelent ő s növekedésnek indult. Közép- és KeletEurópa országai sorra szabadultak meg a szovjet diktatúra béklyóitól, egyesek egyenesen a " történelem végét ", a liberális demokráciák végérvényes gy ő zelmét és az egész világon való elterjedését jósolták. A bipoláris világrend felbomlását követ ő amerikai elnökök sem tétováztak, ha a demokrácia terjesztésér ő l volt szó. Bill Clinton , George W. Bush és Barack Obama az amerikai külpolitikában oly meghatározó wilsoni hagyományokat hol aktívan, hol kevésbé hangsúlyosan, más és más eszközöket alkalmazva, de a külpolitikaalakítás szerves részévé tették. A nemzetközi politikát és a nemzetközi politikai környezetet, közbe szédet jellemz ő 90es évekbeli eufórikus hangulat ugyanakkor legalább egy térségben kevésbé volt érzékelhet ő . A tágabban értelmezett KözelKelet a második Öbölháborútól, a tálib hatalomátv é telt ő l, az arabizraeli konfliktustól, sorozatos merényletekt ő l és bels ő konfliktusoktól volt hangos, nyoma sem volt a demokratikus intézmények megje lenésének és megszilárdulásának … ( http://kitekinto.hu/ ) Elemzés: mélyültek a gazdasági törésvonalak Romániában Romániában hét év alatt a felére, 6,4 százalékra csökkent a munkanélküliségi arány, jelenleg az állástalanok száma 600 ezerre tehet ő . Rossz hír azonban, hogy mélyültek a gazdasági törésvonalak az országban, egyre nagyobbak az aránytalanságok a régiók fejlettségi szintje között. A romániai cégekr ő l, vállalatokról üzleti információkat nyújtó KeysFin felmérése szerint Románia 18,5 millió lakosa közül 4,1 millió sz emély – egészen pontosan: 4 149 029 ember – dolgozik hivatalosan, fizet társadalombiztosítást, adókat és illetékeket. A munkában lev ő k száma 2012 óta folyamatosan növekedett, 2014ben például jelenleg több mint százezer emberrel többnek van állása, mint ké t évvel ezel ő tt. A legtöbben a feldolgozó ágazatban dolgoznak, a szektor csaknem 925 ezer embernek biztosít állást. A sorrendben a kereskedelem következik, közel 745 ezer emberrel, majd a tanügy, amely csaknem 370 ezer személyt foglalkoztat. A dobogóról le maradt az épít ő iper, amelynek 345 ezer alkalmazottja van, 22 ezerrel több, mint az egészségügynek. A felmérésb ő l kit ű nik, hogy a válság nyomán a román gazdaság az utóbbi években átalakult: az eddig meghatározó jelent ő ség ű ipari zónák, a nagy kombinátok és feldolgozó egységek fontossága nagy mértékben csökkent, így például Galac vagy Vajdahunyad immár kevésbé jelent ő sek a román gazdaság számára … ( http://www.maszol.ro/ )
