Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. május - Civitas Europica Centralis
2016-05-10
oldal | 16 2016. május 10. mintha a nép ösztönös igazságérzetét képviselné, hogy ily módon erkölcsi nyomást gyako roljon a törvényes hatalomra. Ha aztán az mégsem távozna, a fegyverek is el ő kerülhetnek. A sikernek feltétele azonban, hogy az országban tartós politikaitársa dalmi bizonytalanság uralkodjék ( http://www.metazin.hu/ ) Kit ő l féltsük jobban a szabadságot? Amióta a szabadság önérték a nyugati világban, mindig kérdés volt, kit ő l kell félteni az egyén sza badságát: a helyi közösségekt ő le vagy az államtól. Az anarchista szerz ő az államra gyanakszik inkább, de azt ajánlja, hogy a kényes egyensúlyt keresni kell a kett ő között. „ Isten azzal a feltétellel adta az embernek a szabadságot, hogy szüntelen résen kell lennie ” – idézi John Philpot Currant , a felvilágosodás korának ír politikusát az American Conservative hasábjain Sheldon Richman , az Államnélküli Társadalom kutatóközpont kuratóriumának elnöke. Cikkében Jacob T. Levy eszmetörténész Racionalizmus, Pluralizmus és Szabadság cím ű könyvét ismerteti, amelyben a szerz ő bizalmatlanul tekint mind az államra, mind a számtalan intézményre, az egyházaktól a családokig és a helyhatóságokig, mert úgy látja, hogy mindegyik hajlamos az egyén szabadságát korlátozni, mégpedig a s zükséges mértéken túl is. A racionalisták az államtól várják a védelmet a helyi hatalmasságokkal szemben, a pluralisták pedig az állammal szemben a helyi közösségek és intézmények oltalmába helyeznék az egyént. Hozzátehetnénk, hogy persze nem csupán két sz int van a társadalmakban, például az egyházakon belül is felvet ő dik ugyanez a kett ő sség, vagy az államszövetségek esetében a szövetség és a nemzetállamok között is hasonló konfliktus lehetséges. Van, aki például az Európai Uniótól vár védelmet a maga állam ával szemben, s van, aki fordítva. A könyv és a recenzió is részletesen ismerteti az iskolai történelemkönyvekb ő l is jól ismert példákat, az abszolút monarchiák kialakulását, s velük szemben a szerzett jogok védelmét szolgáló alkotmánykezdemények létrejött ét, majd a felvilágosodás nagyjainak két csoportját, amelyek közül az egyik a felvilágosult államközponttól várta a jogok érvényesítését a visszahúzó részérdekek képvisel ő ivel szemben, a másik pedig a központi hatalom korlátozásában látta a szabadság bizto sítékát. A mai világban Richman a franciaországi muszlimkérdés kezelésében lát jó példát a dilemmára … ( http://www.metazin.hu/ ) Pegida: az európai széls ő jobb új hálózata Az eredetileg német Pegida mozgalom (mozaikszó: Patrióta Európaiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen) 2014. októberi alapítása óta az európai széls ő jobb egyik jelent ő s szerepl ő jévé lépett el ő . Vendégszerz ő nk, Sebestyén Gergely , az angol Durham Egyetem hallgat ó ja a mozgalom vezet ő i hálózatának látható részét tárja fel, ami az ideológiailag rokon széls ő séges mozgalmak mellett több, számottev ő befolyással és szavazóbázissal rendelkez ő pártot is magába foglal … ( http://pcblog.atlatszo.hu/ ) C C i i k k k k e e k k Kovács László: Magyarország legjobb döntése volt az EUcsatlakozás Budapest, 2016. május 9., hétf ő (MTI) - A szocialista párt meggy ő z ő dése, hogy Magyarország történetének legjobb döntése volt az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozás - mondta Kovács László korábbi külügyminiszter és uniós biztos, az MSZP volt elnöke hétf ő n Budapesten. A politikus az Európa nap alkalmából tartott sajtótájékoztatón arról besz élt, hogy a magyarságban már Szent István óta van vonzódás az európai értékekhez, társadalmi és gazdasági fejl ő déséhez az ország mindig nyugatról választott modellt. Ennek ellenére Magyarország 2010 óta sorozatosan megsérti az EU értékrendjét, normáit és szabályait. Amikor pedig ezt szóvá teszik, az els ő reakció a tagadás, majd arra hivatkoznak, hogy ne avatkozzon az EU az ország belügyeibe, ezután pedig a reagálás durva sértésekbe megy át - közölte.
