Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. április - Civitas Europica Centralis
2016-04-30
oldal | 20 2016. április 30. Emellett egyike volt a zsidóellenesség ideológiai megalapozóinak. 1948ban áll ította félre a kommunista hatalom, amely haláláig besúgókkal vetette körül a leköszönt püspököt. Hatos Pál elmondta: nem tudjuk pontosan megmondani, honnan eredt Ravasz László antiszemitizmusa, hiszen az nem képezte részét a családi hagyománynak. Amiko r iskolásként kigúnyolt egy szegény zsidó fiút, az édesapja addig nem engedte a közös asztalhoz, amíg bocsánatot nem kért. Ugyanakkor Ravasz László már els ő cikkeiben - 25 évesen lett egyetemi tanár és vált nagyhatású publicistává - szembe állítja a " forradalmi Magyarországot", az "értékek felforgatóit" a magyarság érdekeit képvisel ő intézményekkel, els ő sorban is az egyházakkal. A felforgatók között pedig egyfajta b ű nbakként a zsidóságot tette meg - f ű zte hozzá. "Ravasz Lászlót nem az els ő világhá ború, nem a 19191920as forradalmak tapasztalata, hanem már egy korábbi el őí téletes gondolkodásmód vezette sajnálatosan erre az oldalra. Mindebb ő l gyakorlatilag a vészkorszakig nem is ébredt fel, hanem egy ma már bizonyosan elfogadhatatlan álláspontot kép viselt" - fogalmazott a szerz ő . Az életrajz kitér Ravasz László életútjának talán legellentmondásosabb fejezetére, az antiszemita törvénykezésben való részvételére. A dunamelléki református püspök a fels ő ház tagjaként hosszú hozzászólásban támogatta az 1938as els ő zsidótörvényt, majd a nyíltan faji alapra helyezked ő 1939es második zsidótörvényt is megszavazta, beszédében úgy fogalmazva: "nem lehet megváltozatni azt a tényt, hogy a zsidóság más, mint a magyarság". Hatos Pál szerint Ravasz László ug yan törekedett az árnyalt fogalmazásra, ám pontosan széles körben ismert m ű veltsége, szellemi tekintélye, szónoklatainak és nyilatkozatainak kifinomultsága bátorított vagy er ő sített meg antiszemita el őí téleteiben olyanokat, akik vártak az egyházi eligazítá sra. A kötet szerint például Endre László, az 1944es deportálások végrehajtásáért felel ő s belügyi államtitkár háború utáni népbírósági perében úgy emlékezett vissza a püspök parlamenti szavaira, mint amelyek rendkívül meger ő sítették zsidóellenes nézeteibe n. Ravasz László a többi magyar egyházi vezet ő höz hasonlóan elutasította az 1941es harmadik zsidótörvényt, amely megtiltotta a keresztények és a zsidók közti házasságot. Magyarország német megszállása után aktívan részt vett az embermentésben, Sztójai Döme miniszterelnöknek írt 1944 májusi - ugyanebben a hónapban kapta kézhez az Auschwitzjegyz ő könyvet - beadványában magyar egyházi vezet ő ként els ő ként fogalmazta meg nyíltan, hogy a deportálás végs ő célja a tömeggyilkosság. A világháború után ugyan Ravasz László megpróbált szembenézni saját és egyháza antiszemitizmusával - amely, mint azt ő maga is elismerte, egyben a református egyház évszázados szabadelv ű , jogkiterjesztéspárti hagyományaival is szakítást jelentett , á m ez csupán felemás módon sikerült, ami csak részben írható a vészkorszak történéseit, az egyházak mulasztásait a saját hatalmi céljaira felhasználó, újonnan berendezked ő kommunista diktatúra rovására - véli Hatos Pál, aki szerint az, hogy Ravasz László "t ragikai vétségnek" nevezte a zsidótörvények megszavazását, egyfajta önfelmentésként is lehet értékelni. A magyar eszmetörténet érdekes egybeesése, hogy Ravasz László veje az a Bibó István volt, aki máig talán legérvényesebb módon írt a magyar társadalo m zsidóellenességének különböz ő vetületeir ő l. A két gondolkodó között csekély szellemi hatás mutatható ki, ám személyes kapcsolatukat tekintve nagyon közel álltak egymáshoz - mondta el Hatos Pál. A szerz ő szerint Ravasz László életútja rámutat arra is, hogy a 20. század els ő felében a magyarországi társadalmi mobilitás talán leghatékonyabb eszköze az egyházi pálya volt. "Az egyházakról általában azt gondoljuk, konzervatív és hierarchikus intézmények, merev struktúrák. Ugyanakkor azt kell látni, hogy mind Ravasz László, mind a katolikus hercegprímás Serédi Jusztinián és Mindszenty József nagyon alacsony sorból indult, falusi és kisvárosi közegb ő l, majd tudásuknak, szervez ő képességeiknek és egyéb tulajdonságaiknak köszönhet ő en megérdemelten futottak b e nagyon nagy egyházi karriert" - fogalmazott. v v i i s s s s z z a a Készítette: Boér Krisztina CEC © – M INDEN JOG FENNTARTVA
