Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. április - Civitas Europica Centralis
2016-04-13
oldal | 20 2016. április 13. Az Országgy ű lés alelnöke szerint emellett az emléknapon lényeges emlékezni az alaptörvényb ő l ered ő kötelezettségre is, arra, hogy Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem el ő tt tartva felel ő sséget visel a határon túli magyarok sorsáért. Gulyás Gergely kifejtette: a magyar nemzet a múlt században megtanulta, hogy a haza áldoz atot követel. Az elmúlt században "nem volt könny ű magyarnak lenni, s még nehezebb volt magyarnak megmaradni, mégis ma is hiszünk benne, hogy kegyelem magyarnak sz ü letni" - fogalmazott. Azt mondta, a felvidéki magyarság második világháború utáni módsz eres diszkriminációja mindennek ellentmond, amit akkor és most nyugati demokratikus értéknek tartottak. Ma minden felvidéki magyar el ő tt fejet hajtunk, akit csak a magyar nemzethez tartoz á sa miatt diszkrimináció ért - tette hozzá. Megjegyezte: a felvidéki magyarság embert próbáló kálváriája után sokaknak megváltást jelentett a Magyarországra telepítés. Az Országgy ű lés alelnöke felidézte: a csehszlovák vezet ő knek a második világháború utáni legfontosabb problémájuk az volt, hogy a soknemzetiség ű országból olyan egységes nemzetállamot teremtsenek, amelyben nincs helyük németeknek és magyaroknak. 1945t ő l Csehszlovákiában nemzeti alapon, a kollektív b ű nösség elvére hivatkozva 600 ezer magyar sorsát pecsételték meg - emlékeztetett, hozzáf ű zve: a mai napig nincs teljes kép a borzalmakról. Ő ry Péter, a Magyar Közösség Pártja (MKP) alelnöke arról beszélt, hogy hetven éve született meg az a szerz ő dés, amely népcsoportok tömeges kitelepítésér ő l szólt a háború utáni Európában, vagyis a csehszlovákmagy ar lakosságcsereegyezmény. A háborús népirtás ténylegesen még be sem fejez ő dött, amikor a kollektív b ű nösség szellemében lehetett elüldözni, vagyontól megfosztani, er ő szakkal kitoloncolni népcsoportokat - mutatott rá. Hozzátette: Csehszlovákia két utódáll ama pedig a mai napig a jogrend részének tekinti a Benesdekrétumokat. Ő ry Péter kiemelte: Európa máig nem nézett szembe ezzel az igazságtalansággal. Úgy vélte, Európa "ma újra történelmi fordulóponton toporog", és most bizonyosodik be, hogy nem ta nult a tapasztalatokból, "megint embervásárt és kvótákat tervez", és nem akarja meghallani KözépEurópa figyelmeztetéseit - mondta. Az ünnepségen hirdetik ki az emléknap alkalmából a kárpátmedencei középiskolásoknak és egyetemistáknak indított pályáza t eredményeit. A pályázatokat a zs ű ri elnöke, Izsák Lajos történészprofesszor méltatja. Az Országgy ű lés április 12ét, a magyar lakosság Felvidékr ő l történt kitelepítésének kezd ő napját 2012. december 3án ellenszavazat nélkül országgy ű lési emléknappá n yilvánította. Az Országgy ű lés határozatában rögzítette, hogy szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a Benesdekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített magyarokról. v v i i s s s s z z a a Potápi: azt szeretnénk elérni, hogy Románia tartsa be a saját és az EU jogszabályait Budapest, 2016. április 12., kedd (MTI) - Csak azt szeretnénk elérni, hogy Románia tartsa be a saját és az Európai Unió jogszabályait - mondta a Miniszterelnökség nem zetpolitikáért felel ő s államtitkára a kommunizmus idején elkobzott romániai magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról tartott keddi sajtótájékoztatón Budapesten. Potápi Árpád János hangsúlyozta, a magyar kormány igyekszik segíteni a határon túl i történelmi egyházakat, civil szervezeteket és magánszemélyeket abban, hogy beadványaik eljussanak az európai fórumokra, illetve ő k maguk meg tudjanak jelenni ott. Emellett igyekeznek mozgósítani a magyar európai parlamenti képvisel ő ket, hogy támogassák ő ket, és minden lehetséges fórumon emeljék fel a szavukat az érdekükben. "Ugyanakkor nem nekünk kellene minden segítséget megadni, hanem az utódállamoknak kellene betartaniuk a saját maguk által alkotott törvényeket, illetve a nemzetközi egyezményeket" - fogalmazott a nemzetpolitikáért felel ő s államtitkár. Potápi Árpád János hozzátette: április 5én Brüsszelben T ő kés László, a FideszKDNP európai parlamenti képvisel ő je és Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártjának EPképvisel ő je kezdeményezésére tartotta k a "visszaszolgáltatás során felgyülemlett problémákról közmeghallgatást", amelyen felszólalt Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke is. Lomnici Zoltán felidézte: Románia uniós csatlakozásának feltétele volt a jogtalanul elkobzott egyház i ingatlanok, így a magyar egyházi ingatlanok visszaadása is, a visszaigénylési kérelmeknek azonban csak a felét bírálta el, és a visszaigényelt ingatlanoknak alig több mint egyharmada került újra egyházi tulajdonba.
