Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. április - Civitas Europica Centralis
2016-04-13
oldal | 14 2016. április 13. fórumának tartott intézmény ülése. Ez a kérdés már politikai fegyverként is kicsorbult, nem hoz új szavazatokat idehaza, s ő t határon túl sem. Az új magyar állampolgárok száma ugyan szép lassan növekszik, de az sem magától. A nemzet miniszterelnöke már sem id ő t, sem szót nem pazarol rájuk … egyre inkább „ gyakorlatiassá ” válik a nemzetpolitika, az idei már a külhoni magyar fiatal vállalkozók év e lesz. Van már határon átnyúló beruházások ellen ő rzéséért felel ő s miniszteri biztos is, tavaly kormánydöntés született egy nagyszabású délvidéki gazdas á gfejlesztési programról, amelyre összességében 50 milliárd forintot különít el a magyar kormány, de valamiért csak öt milliárd forint pályáztatásáról van szó a szerbiai magyarok körében. Hogy kik, mikor, milyen célra fogják felhasználni a többit, majd kiderül, de máris van ígéret hasonló alapra a kárpátaljaiak számára is. Nyilván az otthontartáshoz, ami külhoni magyarok esetében a magyar nemzeti közösség fennmaradását, a többségi lakossághoz viszonyított számarányának legalább szinten tartását is jelenti, kell a megélhetés biztonsága is, azt viszont a magyar kormány saját programokkal, a többségi kormányz attal való együttm ű ködés nélkül megoldani nem tudja. Nem véletlen, hogy a határon túli közösségekkel ugyancsak rendelkez ő egyetlen környez ő ország sem gazdaságfejlesztési programokkal segíti külhoni nemzettársait, hanem oktatásikulturális, identitásmeg ő rz ő támogatásokkal. Mert ha valami nem m ű ködik nemzetis é gi alapon, akkor az a gazdaság. Még korábban sem ment ez, a globalizáció korában viszont még inkább vitézkötésesárvalányhajas múltba révedéssé vált. Az autarchikus gazdaságok kora régen lejárt, maga Ma gyarország sem önellátó, hogyan lehetne m ű köd ő képes és hatékony egy nemzetiségi alapon elszigetel ő d ő kisebbségi társadalom gazdasága multikulturális, többségi közegben? Ez még németeknek is túl nagy falat lenne. De vélhet ő en nem is err ő l van szó. Jó esetbe n pótcselekvés, rosszabb esetben majd meg kell nézni, kik lesznek a haszonélvez ő i a programoknak, kik lesznek a kivitelez ő i a támogatott határon túli magyar gazdaságfejlesztési projekteknek. Van ennek egy járható útja is, a határon átnyúló gazdasági fejles ztések, amelyeket az Európai Unió is támogat, a kétoldalú államközi kapcsolatokban is adott a lehet ő ség, csakhogy azokat a szomszédokkal közösen kellene végrehajtani. Szomszédságpolitikában azonban nem jeleskedik Budapest, a legnagyobb magyar kisebbségi kö zösséggel rendelkez ő Románia kormányával ma már aligalig vagyunk beszél ő viszonyban, pedig van már Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felel ő s miniszteri biztosunk is … (nszv) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 2 2 Velünk él ő Benes „ A Felvidékr ő l kitelepítettek emléknapja a mai. Nem a csehek vagy a szlovákok „találmánya” ez a mementó – a magyar Országgy ű lés döntött négy éve úgy, hogy április 12ét a II. világháború után földönfutóvá tett ottani honfitársaink emlékének szenteljük. Ám ennél többet nemigen tehetünk. Megdöbbent ő , de még ma is él az 1945. április 5én megfogalmazott kassai kormányprogramnak az a passzusa, amelyben az akkori csehszlovák eln ök, Edvard Benes az országa felbomlásáért kollektív b ű nösöknek nevezte a magyarokat és a németeket. Arrafelé ma is b ű nösnek számítunk mindannyian. Ön is, én is, az utódaink is… A háború után e humánus kormányprogram részeként hárommillió, állampolgárságátó l és vagyonától megfosztott szudétanémetet ű ztek el, és 170 ezer szlovákiai magyart telepítettek ki a szül ő földjér ő l. ( Rákosi Mátyás jó partner volt az aljasságban – nemzetközi egyezményben 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ő k álláspontját
