Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. április - Civitas Europica Centralis
2016-04-01
oldal | 11 2016. április 1. így emlkékszik a Finacial Times a Nobeldíjas írótól. Mint írják: életének utolsó éveit az jellemezte, hogy igen borúlátó volt az ügyben, merre halad Magyarország a jobboldali, populista Orbán Viktor alatt. A kormányf ő t széles körben azzal vádolják, hogy aláássa a demokráciát. De Kertész esetében a háborúban szerzett élmények szolgáltatták az alapot ahhoz a munkájához, amely a legtartósabb emlék marad róla. 14 évesen deportálták, 16 évesnek hazudta magát, ezért nem vitték azonnal a gázkamrába, viszont vég ezhetett kényszermunkát. A Sorstalanság megrémítette a kommunista hatóságokat, amikor Kertész 1973ban megpróbálta el ő ször megjelentetni. Azzal meg egyenesen felháborította az akkori hatalmat, hogy szerinte az országra kényszerített szocializmus nem mentet te meg az országot a náci uralom után. Központi témájaként ragaszkodott ahhoz, hogy a totalitárius rendszerek infantilizálják áldozataikat, és ily módon lealacsonyítják azokat. Mint mondta, megfosztják az embereket a szabadságuktól, a felel ő sségükt ő l és mi ndent ő l, ami emberivé teszi ő ket. Kulcsregénye és a többi munkája olyan kis számban jelent meg Magyarországon, hogy csak a Nobeldíj hozta meg neki idehaza a szélesebb ismertséget. Ám a népszer ű sége szembefordította vele a magyar konzervatív tábort, amely bagatellizálta a holokauszt rémségeit. Ezért az író életének utolsó szakaszát javarészt Berlinben töltötte. 14 éve kijelentette, hogy Magyarországnak és a térség többi államának nyíltan kell beszélnie a történtekr ő l, ahogyan azt a németek csinálták. Mert e gy nagy nép csak akkor jöhet létre, ha nem tagadja a shoát. Az archívumát egyébként Németországra hagyta, semmint Magyarországra … ( http://www.klubradio.hu/ ) A tanártüntetés Orbánrendszer elleni mozgalommá válik Egy tanártüntetés egyre inkább az Orbánrendszer ellen szervez ő d ő mozgalommá váli k, a belpolitika elhanyagolása pedig elkezdett ártani a kormánynak - olvasható a Neue Zürcher Zeitung cím ű lap online kiadásában. A Veszélyben a demokrácia cím ű írásában a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerz ő je pedig azt emelte ki: a magyar kormány kétszer demokratikus választásokkal került hatalomra, ám a demokrácia több szabad választásoknál. A Neue Zürcher Zeitung cím ű svájci lap online kiadásában a lap budapesti tudósítója azt írja: terrorizmusellenes intézkedéseivel az Orbánkormány szándékosan kelt félelmet a lakosságban, azért hogy a belpolitikai problémákról elterelje a figyelmet, hiszen ő sszel a közvéleménykutatások szerint a határozott menekültpolitika kedvezett a Fidesz megítélésének. A szerz ő , Meret Baumann szerint az Orbán ( Viktor minisz terelnök) környezetéhez tartozó emberek meggazdagodásának ügye miatt a párt veszített népszer ű ségéb ő l, egyúttal felt ű n ő nek nevezte az oktatási rendszer miatti tüntetések során kialakult széleskör ű egyetértést. A tudósító úgy véli, hogy a tiltakozás sokkal inkább az Orbánrendszer ellen zajlik, vagyis a " kevesek kezében összpontosuló hatalom, a konfrontatív külpolitika, a klientúragazdaság és az illiberális demokrácia " létrejötte miatt tüntetnek. Baumann meglátása szerint a tanártüntetés alakulása hasonló az internetadó elleni tiltakozások dinamikájához. A tudósító megjegyzi: a tüntetés egyel ő re nem jelent nagy veszélyt, hiszen a következ ő fontos v álasztás csak két év múlva lesz (nszv) Miért részesült másféle fogadtatásban Orbán és Johannis a Fehér Házban? Megkezd ő dött Washingtonban a kétnapos nukleáris bizt onságról szóló csúcsértekezlet, amelyen Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök, Romániát pedig Klaus Johannis államf ő képviseli. Egy apró, de lényeges különbség van Klaus Johannis román államf ő t, illetve Orbán Viktor magyar miniszterelnököt Washingtonb a elkísér ő delegáció által közzétett fényképek között: míg Johannis közös képen feszíthet Barack Omaba amerikai elnökkel, addig Orbán esetében ez hiányzik ( http://www.maszol.ro/ )
