Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. március - Civitas Europica Centralis
2016-03-29
oldal | 14 2016. március 29. megtisztított fordítás teljesen hamis képet ad arról, amit Hitler mond. A német eredeti egészen másként néz ki.” Eugenio Pacelli németország i nuncius – a kés ő bbi XII. Piusz pápa, aki szintén jól tudott németül – 1934ben olvasta a könyvet, és sokkolta annak tartalma. De csak halk kritikát fogalmazott meg a nemzetiszocializmus zsidóellenessége miatt. Dávid BenGúrión , Izrael állam kés ő bbi épít ő mestere 1934ben így vélekedett a Mein Kampfról: „ Hitler politikája az egész zsidóságot veszélybe sodorja.” Ezért a náci fenyegetésben a zsidók államteremtésre irányuló törekvésének meger ő sítését látta. Winston Churchill volt az egyedüli, aki teljes mélysé gében megértette a könyv szövegét: „A hitvallás és háború új Koránja volt: beképzelt, b ő beszéd ű és formátlan, de küldetéstudattól áthatva.” Felismerte Hitler vonzódását a totalitarizmushoz, a fajvédelemhez, az emberek megvetéséhez. Az emberi jogok tagadása meggy ő zte ő t arról, hogy vele semmiféle kapcsolatot nem lehet ápolni. Hitler ugyanis az 1930as években az angolok behálózására törekedett, és politikájának többen felültek … ” ( http://magyaridok.hu/ ) E E l l e e m m z z é é s s , , h h á á t t t t é é r r NAGYHATALMAK ÉS RÉGIÓS ORSZÁGOK A VESZÉLYZÓNÁBAN Egyre több jel utal arra, hogy az Európai Unióban ismét visszatérhetnek az államház tartási egyensúlytalanságok, felkavarva a válság utáni id ő szakban súlyos megszorító intézkedések árán elért viszonylagos stabilitást. Magyarország azon kevés országok közé tartozik, ahol már a hiány nélküli költségvetést tervezik, miközben az adósságállomány csökken A 28 tagú Európai Unióban a kisebb országok m ellett vezet ő gazdaságok is képtelenek a hazai össztermékük (GDP) 3 százaléka alá csökkenteni a deficitet, ráadásul egyre több kormány tervezi új büdzséjét a küszöb peremére, ami az általános költségvetési fegyelem lazulására utal. Hasonló trend érvényesül az államadósság terén is: a 60 százalékos GDParányos küszöböt alig pár ország tudja teljesíteni, és ott, ahol alacsonyabb az adósságszint, folyamatos növekedési tendencia figyelhet ő meg. Magyarország azon kevés országok közé tartozik, ahol a költségvetés i egyensúly biztos lábakon áll, a hiányt oly mértékben sikerült leszorítani, hogy a jöv ő évi büdzsé tervezésekor már felmerült, hogy deficit nélkül is megvalósítható. Az államadósság terén ugyan vannak még tennivalók, az adatok azonban bizakodásra adnak ok ot, hiszen az európai közösségen belül kizárólag Magyarországon sikerült csökken ő pályára állítani az adósságállományt. A stabilitási és növekedési paktum szerint ha egy tagállam költségvetési hiánya és államadóssága meghaladja az össztermék 3, illetve a 6 0 százalékát, túlzotthiányeljárás alá vonható, és akár pénzbírsággal is sújtható. Magyarország a 2004es uniós csatlakozásával egy id ő ben túlzottdeficiteljárás alá került, a költségvetési hiányt csak 2013ban sikerült a küszöb alá szorítani, így Lettorsz ág, Litvánia, Olaszország és Románia mellett hazánk is felállhatott a szégyenpadról. Több gazdaságnak azonban máig sem sikerült 3 százalék alá mérsékelnie hiányát, Horvátország például pár napja fogadta el az idei költségvetését, amelyben a GDP 2,7 százalé kára t ű zték ki a hiánycélt. Mindez azonban korántsem garancia arra, hogy ez teljesül, a tavalyi 4 százalék után a legtöbb szakért ő 3,8 százalék körüli deficitre számít … ( http://magyaridok.hu/ )
