Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. március - Civitas Europica Centralis
2016-03-26
oldal | 13 2016. március 26. válaszúti házat és birtokot, f elajánlottam az Erdélyi Refor mátus Egyházkerületnek. Csiha Kálmán püspök id ő sek házát szeretett volna berendezni Válaszúton, én azonban már akkor határozottan elutasítottam a tervet, azt mondtam, a fiatalok nagyobb veszélyben vannak, mint az öregek. Végül magunk indítottuk el 1999ben a szórványiskolát, meglehet ő sen drámai körülmények között, mivel az öt beiratkozottból csak három gyermek jelent meg az els ő tanítási napon. Akkor BalázsBécsi Gyöngyi tanít ó n ő vel, az alapítvány mai elnökével elindultunk körme alá nézni a dolognak. Az 1989es fordulat utáni egyházi összeírás alig huszonöt gyermeket „talált” a környéken. Mi viszont kilencvennyolcat. A különbség abból adódott, hogy a lelkészek a keresztelési nyilvántartást vették alapul, márpedig a vegyes házassá gokban született gyerekek egy részét vagy ortodoxnak, vagy meg sem keresztelték. A harminc magyar lelket számláló Esztényben például a pap szerint nem volt magyar gyermek. A román óvodában tanító magyar ó vó nénit ő l viszont megtudtuk, hogy a vegyes családok ba szület ő ket a közösség románként tartja nyilván. Így bukkant fel az esztényi völgyben kilenc gyermek – a semmib ő l. Ma százhúszan vannak az els ő négy osztályban, illetve a mez ő gazdasági iskola kilenctizedikes osztályában. Sokan közülük nálunk találkoznak el ő ször a magyar nyelvvel. Ő k a mi gyermekeink, ha ő ket elveszítjük, a jelenlegi családjaikról és az általuk alapítandó családokról is lemondhatunk … ” ( http://www.3szek.ro/ ) Kérd ő jelek „ A párizsi, a brüsszeli, a törökországi merényletsorozatok arra vallanak, hogy a gyilkosságok nyomán fellángoló kardcsörtetés és bosszúszomj nem vezet sehová. Magukat a terrorakciókat legalábbis képtelen megakadályozni. A terrorakciók ugyanis éppen a gyengébbek, az önmagukat bármi okból kiszolgáltatottnak érz ő csoportok politikai és katonai tehetetlensége által kiváltott reakciók. Olyan emberek kétségbeesett cselekedetei, akik – gyakorlatilag egymagukban – állig felfegyverzett államhatalmakkal, jól szervezett és törvényesen eljáró er ő szakszervezetekkel állnak szemben. Hogy nincs igazuk és talán ezért is embertelenek, más kérdés. Ahogyan az is, hogy a mi megzavarodott világunkban az egykor még többékevésbé tisztázható igazság is oly nehezen tisztázható… De lett légyen bárkinek bármely „igazsága”, az természetesen semmilyen körülmények közt nem igazolhatja azokat a – teljesen ártatlan és ismét csak mindenféle önvédelemre képtelen emberek meggyilkolását célzó – akciókat, melyek alapvet ő funkciója a félelemkeltés és az érintett államok közvéleményének úgynevezett felrázása. Ami azonban legalább annyira elkeserít ő , mint maga a terrorizmus, végül is az, hogy a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelem, a terroristák ellen indított „háborúk” eredménytelenségének ellenére sem fordul meg senki fejében a gondolat, hogy a terrorizmus m é ly okait kellene végre felderíteni. Annál is inkább, mert újra és újra bebizonyosodik, hogy a terroristák korántsem az arab világból átrán duló gonosztev ő k, hanem második, harmadik generációs, az európai kultúrát, civilizációt, törvényeket és mentalitásokat kit ű n ő en ismer ő európai állampolgárok … ” Bíró Béla ( http://www.maszol.ro/ ) Saul fia, az emberi komédia „ Megnéztem a Saul fiát. Persze, csak ártott neki a felhajtás: nem a megérdemelt és örömteli díjak els ő sorban, hanem az ostoba kommentek sokasága, amiket jól edzett mazochistaként úgy pörget tovább az ember, hogy már a súlyukat sem meri érezni. Amikor meg akartam venni rá a jegyet – még az els ő kolozsvári estre – , teljesen elfogytak a helyek, de még a második napra sem találtam üres helyet. Amikor tudatták velem, csak annyit bírtam mondani: ennek rendkívül örvendek – és a városra büszkén mentem ki az ajtón. De mindez mellékes. A Saul fiáról akarok írni, pedig az élményt személyesnek tartom, és még egyébként is csak érik bennem, folyamatosan ott lebeg el ő ttem Röhrig Géza arca. A Saul fia nem feltétlenül holokausztfilm. Ezt jó tudni, és azt is, hogy az állításom nem mentség kíván lenni. Persze, a zsidók(/gyíkemberek/szabadk ő m ű vesek/akik nincsenek velünk) azért pénzelték, majd díjazták, mert he lyére akarják állítani NagyMagyarországot (© Gheorghe Funar ), vagy
