Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. március - Civitas Europica Centralis
2016-03-22
oldal | 12 2016. március 22. ellenszenv tüzét, ezért nem vívunk számháborút, és nem írunk azokról, akik a makropo litika felh ő régiójában tevékenykedtek: sem Kun Béláról , sem Szamuely Tiborról , sem Prónay Pálról , sem Horthy Miklósról , sem Cserny Józsefr ő l , sem Héjjas Ivánról . A magyar társadalom ismeri az országos történelem szerepl ő it, de mögöttük háttérbe szorulnak azok, akik helyi szinten próbáltak lavírozni vagy – a politikán kívül maradva – túlélni . Sokszor csak a véletlenen, emberi gyengeségen vagy a túlélési stratégián múlott, ki hogyan reagált a feje fölött zajló és t ő le független politikai folyamatokra. Sok eg yszer ű , jóindulatú ember, értelmiségi, iparos, paraszt vállalt szerepet a proletárdiktatúra alsó szint ű szervezeteinek m ű ködtetésében, akár meggy ő z ő désb ő l, akár mert a lakosság bizalmát élvezték, és tartottak attól, hogy ha ő k nem vállalják a helyi tanács ban vagy a direktóriumban való részvételt, akkor helyettük egy hatalmaskodó személy kerül a posztra. A nép bízott a helyi emberekben, véleményvezérként tekintett rájuk. Ez a bizalom azonban egyéni tragédiák el ő idéz ő jévé válhatott … ” Paár Ádám (nsz) Hol jobb magyarnak lenni? „ Dacian Cioloș miniszterelnök középkelet európai politikus társaihoz képest külön úton jár, a nemzetállami feszültségekre, a menekültválságra vannak s aját válaszai. Alakítja a választói elvárásokat és nem kullog utánuk. Ritkán látni ilyen politikai teljesítményt errefelé. Akár a romániai hétköznapok mélyér ő l, akár a középeurópai rögvaló fel ő l követi valaki ennek az országnak a jelenét, kénytelen belátn i: egészen különös és biztató dolgok történnek itt. Mindenképpen más, mint amit a térség f ő sodrása diktálna. Villanásokat l á tunk ugyan, de ezek messzire mutatnak. Dacian Cioloș miniszterelnök középkelet európai politikus társaihoz képest külön úton jár, a nemzetállami feszültségekre, a menekültválságra vannak saját válaszai. Alakítja a választói elvárásokat és nem kullog utánuk. Ritkán látni ilyen politikai teljesítményt errefelé. Legutóbbi kolozsvári látogatásán például váratlanul megállt beszélgetni egy iszlamofób, kormánykritikus üzeneteket kiabáló tüntet ő vel. Ez az utcai kvaterkázás önmagában nem lenne újdonság, Traian B ă sescu volt a nagymestere ezeknek a rögtönzött showknak. Az exállamf ő begázolt a nép közé, és el ő adta magát, prosztók között ő volt a bocskorkirály, a cigányozó, szexista macsó, aki tökéletesen beszélte a kocsmák népének egyáltalán nem válogatós nyelvét. Dacian Cioloș azonban nem mutatványosként állt meg. Hanem beszélget ő társként. Meghallgatta, amit bekiabáltak neki, és válaszolt rá. Meglep ő , volt válasza a xenofóbiára, a félelmekre. Komolyan vette ezeket – és kezelte. Románia nem „iszlamizálódik” – nyugtatta beszélget ő társát – nem változik az ország attól, mert befogad néhány tucat muzulmán menekültet. Ezen a humanitárius gesztuso n a romániai állampolgárok uniós megítélése, elbírálása múlik leginkább … ” Parászka Boróka ( http://erdelyiriport.ro/ ) Fáj a szemforgatás is „ A rasszizmus fáj, embertelenné tesz, és milliókat ölt meg, a gy ű lölet nem tesz jobbá és nem hoz békét – üzente tegnap Dacian Ciolo ş kormányf ő , s mivel t ő le ő szintének hat ez a nyilatkozat, éppen ő az, akit ő l többet várunk az általánosságokban megnyilvá nuló jóindulatnál, hiszen kezében vannak azok az eszközök, amelyekkel ténylegesen is tehet valamit ennek a Romániában egyre szélesebb körben mérgez ő jelenségnek a visszaszorítására … ” Demeter J. Ildikó ( http://www.3szek.ro/ ) Zabhegyezés és papírvágás „ A hivatalában lev ő szakért ő i kormány nagy hévvel esett neki a munkának tavaly ő sszel. A Ciol o şkabinetnek voltak és vannak jó kezdeményezései, ezek közé tartozik például a papírvágó bizottságnak nevezett virtuális fórum, amely arra lenne hivatott, hogy feltérképezze, az államigazgatásban hol burjánzott el a túlzott bürokrácia. Az állampolgárok él etét megkeserít ő jelenség szinte minden területen jelen van, és egyel ő re úgy t ű nik, mostantól kezdve még sok évig el kell t ű rnie a lakosságnak a fölösleges papírtologatást, sorban állást. Ennek több oka van, de az egyik leglényegesebb, hogy a bürokrácia oly mélyen beivódott a hazai államigazgatásba, hogy nagyon sok szakért ő i kormány áldásos és
