Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. március - Civitas Europica Centralis
2016-03-21
oldal | 7 2016. március 21. A Krím nem Oroszországé „ A héten lesz két éve, hogy Oroszország illegális és jogtalan „referendumot” tartott a Krím félszigeten. A két hét alatt összetákolt, független nemzetközi megfigyel ő k nélkül megrendezett álnépszavazás a demokrácia megcsúfolása volt az orosz bakancsok taposta Krím földjén. A referend um ürügyül szolgált a Krím elcsatolásához, ami évtizedek óta nem tapasztalt precedens egy európai határ er ő szakos megváltoztatására. Ukrajna területi integritásának megsértésével, az ország egy részének elcsatolásával, valamint KeletUkrajna folyamatos des tabilizálásával Oroszország a nemzetközi szabályokat durván fölrúgta. A nemzetközi közösség ezt élesen elítélte. Sohasem fogjuk elfogadni a Krím er ő szakos elcsatolását. Nem fogunk elfeledkezni az etnikai kisebbségekr ő l, els ő sorban a krími tatárokról, akik az orosz jogsértések következményeit ő l leginkább szenvednek. Az orosz hatóságok egyre súlyosabb zaklatásai miatt 2014 márciusa óta tízezer krími tatár menekült el hazájából … ” David Lidington 3 (nsz) Be nem váltott remény „ Még ha magyarok is” Emil Boc , volt miniszterelnök Gyakran el ő fordul – Romániában különösen – , hogy a választópolgárok nagy reményekkel, messianisztikus csodavárással hatalomra emelnek valakit, aki aztán hamar bebizonyítja, ő is csak olyan balkáni politikus, mint az összes többi. Hasonlóan jártak az erdélyi magyarok a jelenlegi román államf ő vel, Klaus Johannisszal . A benne való csalódás azért különösen fájó, mert a megválasztásakor er ő s szerepet játszott egyfajta kisebbségi szolidaritás is – Nagyszeben egykori polgármestere ugyanis szász. Erre rá is játszott a választ ási kampányban: szászságát, pontosabban a német kultúrához való köt ő dését egyfajta min ő ségi garanciának próbálta láttatni. Alaposságot, németes precizitást sugallt, a „jól elvégzett dolgok” Romániáját ígérve. Gyanítom, sokan emiatt szavaztak rá a többségi nemzet tagjai közül is, hiszen Nagyszeben valóban kiemelkedik a balkáni káoszból, és a szavazók azt remélhették, amit sikerült a politikusnak kicsiben megvalósítania, azt át tudja verni Bukaresten is. Személye egy újfajta politikai kultúrát ígért, kiszámít hatóságot, nyugateurópai stabilitást, jobbközép biztonságot a baloldal simlissége helyett. Ma már tudjuk, a Klaus Johannisjelenség egy illúzió, sokféle tekintetben. Az erdélyiek szemében különösen – a szintén kisebbségi sorból érkezett elnöknek egyetlen szava sem volt az ország legnagyobb kisebbségéhez, a romániai magyarokhoz egyik legnagyobb ünnepükön, március 15én. Hirtelen nem is emlékszem, a rendszerváltást követ ő en volte ilyen hallgatag elnök – annak idején még a magyarbarátságáról nem éppen híres Ion Iliescunak is volt pár udvarias, semmitmondó mondata a magyarokhoz március közepén az egymás iránti tiszteletr ő l és együttélésr ő l. Ez a gesztus (vagyis annak hiánya) még akár szimpatikus is lehet a többség szemében, de a kisebbségnek azt üzeni: mondjanak le az identitásukról, ahogy ő is megtette … ” Lukács Csaba (mno) A nyelv és a törvény A nyelvünk és ezáltal az egész magyarság elleni támadással Diaconu átlép egy fontos határt „ Egy román parlamenti képvisel ő a közelmúltban törvénytervezetet nyújtott be a bukaresti képvisel ő házban, amelyben gyakorlatilag egy 2001ben elfogadott közigazgatási törvény megváltoztatását kéri. Méghozzá radikális módon, illetve mértékben. A 2001es törv é ny kétnyelv ű (gyakorlatilag románmagyar) föliratozásra kötelezi a közintézményeket minden olyan településen, ahol a kisebbség léle kszáma eléri vagy meghaladja a húsz százalékot. A javaslat ezt egyszer ű en megszünteti, s ő t nemcsak a föliratozást, hanem minden magyar nyelv ű kommunikációt az intézményekben, hatóságoknál, egyéb hivatalos szerveknél, és az önkormányzatokban is. Tehát péld ául a nyolcvanöt százalékban magyarlakta Hargita megyében (hasonló az arány a teljes székely régióban és több más helyen is Erdélyben), például a székelyudvarhelyi városházán, ahol sokan nem is tudnak jól románul, és 3 brit Európaügyi miniszter
