Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. március - Civitas Europica Centralis
2016-03-19
oldal | 18 2016. március 19. Márciusi bosszúságok „ Rögtön a székely szabadság napja után már közleményben jelezte a csend ő rség, hogy bírságolni készül, és nem is tartott sokat, amíg az egyenruhások a tettek mezejére léptek: 84 embert bírságoltak meg a videofelvételek alapján, amihez még hozzáadódik a zászl ó faragó atyafi elleni b ű nvádi feljelentés. Amikor magyarok ellen irányuló cselekedetekr ő l van szó, már korántsem ilyen buzgók a hatóságok. Egyes h írforrások szerint olyanok is kaptak most bírságot, akik ott sem voltak a rendezvényen, lehet, valahol gondok vannak a hatósági archívumokban... vagy csak pusztán megszokásból kézbesítettek jegyz ő könyvet ismét régebbi címekre. És minden bizonnyal újabb jog i harcok indulnak a friss bírságok nyomán is, miközben a régiek még le sem zárultak, hiszen például a Székely Nemzeti Tanács elnökére két éve kirótt büntetés ügyében máig sincs joger ő s bírósági döntés. Székelyként, úgy t ű nik, adót fizetni és hallgatni van jogunk. Mással szemben messze nem ilyen szigorúak a hatóságok. Minap az adófizet ő i pénzen már csak alig éltetett közszolgálati televízió egy kés ő esti adásából derült ki, hogy a fekete márciusi Görgényvölgyi mozgósítás egyik felel ő se nemcsak hogy szabadlá bon, hanem ugyanúgy állami állásban van, mint negyedszázada is volt a községházán. Nagy tétet nem lenne érdemes arra tenni, hogy a vádhatóság valaha is kérd ő re vonná másmiért, mint egészsége kapcsán. Iskolapélda a kett ő s mércére … ” Benedek István ( http://www.enepujsag.ro/ ) H H i i s s t t ó ó r r i i a a Ma is fáj és mérgez Marosvásárhely fekete márciusa A huszonhat évvel ezel ő tti tragikus vásárhelyi napokat munkatársunk, Bögözi Attila – aki újságíróként tanúja és krónikása volt az eseményeknek – , két dokumentumrészlet felidézésével eleveníti fel: Süt ő András 1990ben megjelent könyvéb ő l, illetve Novák Csaba Zoltán kés ő bbi tanu lmányából válogatva szemelvényket „ Marosvásárhely fekete márciusáról ma, huszonhat év távlatából immár világosan látszik, hogy több volt, mint egy etnikai konfliktus, amely hosszú id ő re megváltoztatta Marosvásárhely történelmét. Az egész világot megdöbbent ő magyarellenes események, amelyeknek öt halottja és legalább háromszáz sérültje volt, de felel ő se ma sincs, az elszabadult tömegterror, pogrom, a lincselés borzalmas óráival, napjaival Nagyenyed, Zalatna és Abrudbánya magyarságának 184849es vé sznapjait idézte éppenséggel március 15e fájdalmas közelségéb ő l, a bizalmatlanság, a gyanakvás, a félelem magját vetve el a lakosság körében. Abban, hogy a „fekete március” több volt, mint egy helyi jelleg ű etnikai konfliktus, ma már a hazai és külföldi p olitikai megfigyel ő k, elemz ő k többsége is egyetért, már egyes román történészek is ki merik mondani, hogy a provokációt azért szervezték meg Ion Iliescuék , hogy kell ő ürügyet találjanak a – nagyjából a szekus gárdát átment ő – Román Hírszerz ő Szolgálat létr ehozásához … ” ( http://erdelyiriport.ro/ ) E E l l e e m m z z é é s s , , h h á á t t t t é é r r ÚJ MAGYAR POLITIKAI ER Ő A VAJDASÁGBAN - 1. RÉSZ A Magyarországról monolitikusnak t ű n ő vajdasági magyar politikai színtér a valóságban komplikáltabb: 2014ben négy részes sorozatban mutattuk be a vajdasági magyar pártokat és intézményeket. Azóta igen jelent ő s változások történtek: az akkor leger ő sebb ellen zéki párt megsz ű nt létezni, helyette egy új formáció jelent kihívást a legnagyobb vajda sági magyar pártnak, a VMSZnek … ( http://figyelo.hu/ )
