Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. március - Civitas Europica Centralis
2016-03-01
oldal | 18 2016. március 1. szerbet pedig kiegyensúlyozottnak nevezte a miniszterelnök, aki ismét kiállt Szerbia európai uniós csatlakozása mellett. Romá niában ezzel szemben - folytatta - politikai hadjárat folyik magyar politikusokkal szemben. "Nem egyszer ű en csak a jogállami elvek érvényesítésér ő l, hanem a magyar kisebbség politikai vezet ő inek háttérbe szorításáról is szó van", amit megfelel ő formában és súllyal szóvá kell majd tenni - mondta. Horvátországról úgy fogalmazott: "a kapcsolatainkat most próbáljuk rendezni", újraépíteni, ami nem egyszer ű feladat, mert "a kapcsolat szövete roncsolt", és nem csak arról van szó, hogy "durva dolgokat vágtak a barátaink a fejünkhöz, hanem arról, hogy elszaladt az id ő , és sok közös stratégiai döntés "más relációban történik meg". Példaként említette: Magyarország energiavezetéket szeretett volna létesíteni Horvátország fel ő l, hogy ne csak Oroszországból tudjon gá zt beszerezni, ám id ő közben megépült a szlovákmagyar gázvezeték, amelyen keresztül ez m ű ködik. Megjegyezte, el ő rehaladottak a tárgyalások a lengyelekkel is arról, hogy megkíséreljenek onnan gázt hozni KözépEurópába. Szlovéniáról szólva a kormányf ő arra hívta fel a figyelmet, hogy ez egy elhanyagolt relációja a magyar külpolitikának, de komoly remények f ű zhet ő k az együttm ű ködéshez. Beszélt Ukrajnáról is, jelezve: nem látni, hogy az országból mikor lesz egy nyugatos gazdasági szerkezettel rendelk ez ő jogállam. Azt azonban meger ő sítette: Magyarország érdeke az, hogy Oroszország és Magyarország között mindig legyen "valami" - "hívhatják Ukrajnának is" , a lényeg, hogy ne legyen közös határunk Oroszországgal. "Abban ugyanakkor nem vagyunk érdekel tek, hogy Ukrajna okán belerángassák Magyarországot egy oroszellenes nemzetközi koalícióba" - mondta, megismételve: az év felénél nem lesz automatikus az EUs szankciómeghosszabbítás Oroszországgal szemben. A magyarosztrák kapcsolatra el ő adásában nem tért ki, arról csak kérdésre beszélt, közölve: nem véletlenül hagyta ki Ausztriát a felsorolásból. Ugyanis akármilyen durva nyilatkozatokat tesz egy szomszédos állam vezet ő je, ő igyekszik nem a kancellárhoz, hanem az osztrák néphez beszélni - mondta, hozzá téve: nem lesz udvariatlan a kancellárral szemben, ellenkez ő esetben az osztrák népet sértené meg. Az a külügyminiszter dolga - folytatta , hogy világossá tegye: akárhogy nem lehet beszélni a magyarokkal. Ez a munkamegosztás a miniszterelnök és külügy minisztere között: "ne maradjon már nekem ott földolgozatlan húsáru a hentesboltban, én már csak a pultnál szeretek forgolódni" - fogalmazott. Azt is mondta, igaza lehet Werner Faymann osztrák kancellárnak, hogy neki nincs szüksége népszavazásra, de ez nem jelenti azt, hogy nem lesz referendum Ausztriában. Ez a népszavazás lehet maga a parlamenti voksolás is - jegyezte meg. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Ausztria fontos partnere lesz Magyarországnak a jöv ő ben is. Közölte: törekedni kell a jó viszonyr a Ausztriával, és meg kellene találni az együttm ű ködés tartós formáit, mert "több a közös bennünk, mint azt gondolni szoktuk". Az EUra rátérve Orbán Viktor beszélt az eurózónáról, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar alkotmány szerint a magyar gazdaság valutája a forint, és az alkotmány megváltoztatásához kétharmados parlamenti többség kell. Kiemelte: ez azt jelenti, hogy ha felmerül a kérdés, Magyarország csatlakozzone a közös pénzt használó európai egységhez, vagy az eurózónán kívül mara dva továbbra is önálló gazdaságpolitikát és annak következményeit magán visel ő , önálló nemzetpolitikát folytasson, akkor a válasznak a nemzeti egység alapján kell megszületnie. Orbán Viktor úgy látja, ez a dilemma a következ ő néhány év nagy intellektuá lis kihívása, mert most több ország is az eddiginél komolyabban barátkozik a gondolattal, hogy a közös pénz után mélyebb integráció is lehetne. Ez kihívást jelent minden országnak, amely nem tagja az euróövezetnek. Nem biztos, hogy végeredményre is jut ez az elszántság, és nekünk egy kész tényhez kell alkalmazkodnunk, de nem árt gondolkodni, hogy mi lenne a magyar érdek ebben a helyzetben - vélekedett. Azt is mondta, nem fogadható el, hogy a középeurópai országokat az uniós források megvonásával fenyeg essék, ennek "javasolt a mell ő zése". Kifejtette: néhányan állandóan úgy próbálják leírni a valóságot, hogy vannak, akik megdolgoztak a jólétért, és vannak a "szegény, szerencsétlen" középeurópaiak, "lökjünk nekik egy kis pénzt". A nagyobbik baj, hogy ezt komolyan is gondolják, és erre csak egy gyógyír van, a siker - mondta. A kormányf ő szerint a Magyarországnak adott uniós eurókon egyes országok jól keresnek. Ugyanakkor "ezzel közben mi is jól járunk, nekünk ez a rendszer nem ellenségünk", "kvittek vagyunk, nem tartozunk egymásnak". Így az uniós támogatásokra vonatkozó fenyeget ő zés nem fogadható el - hangoztatta. Orbán Viktor értékelte a magyar külügyi szervezetrendszer két évvel ezel ő tti átalakítását is, amelyet szerinte igazoltak a külgazdasági er edmények.
