Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. február - Civitas Europica Centralis
2016-02-01
oldal | 10 2016. február 1. találkozó ma 13 órakor koszorúzással zárul a Házsongárdi temet ő ben, részletes program a www.eme.ro oldalon ( http://szabadsag.ro/ ) Ö Ö s s s s z z e e f f o o g g l l a a l l ó ó Törvényes törvénytelenség Húsz évvel ezel ő tt lépett hatályba a médiatörvény. 15 évig szolgált. Rosszul. Tisztességes volt és m ű ködésképtelen. Utódjával ellentétben, mely aljas és m ű köd ő képes. Amit Antall József akart, Orbán Viktor valósította meg. Az Orbánrezsim Antalllal kezd ő dött. Illetve az MSZMPvel. „ A nemzet televízióját a kormány irányítja. Ezért a kormány érdekeinek nagy szerepet kell tulajdonítani... a kormány érdekeit, érték elkötelezettségeit, hangsúlyait nem sértheti a nemzet televíziója. (...) A világ legtermészetesebb dolga, hogy ennek a televíziónak ennek a kormánynak a törekvéseit kell els ő sorban tükröznie. " Ezt Barabás János , az MSZMP ideológiai titkára nyilatkozta a té vében 1989. augusztus 27én. Három nappal azután, hogy a Nemzeti Kerekasztalnál egyhangúlag elfogadták a pártatlan tájékoztatás alapelveit, miszerint: „ A Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió – mint nemzeti közszolgálati intézmények – biztosítják, hogy pártatlanul ismertetik a magyar politikai élet eseményeit, a társadalmi, politikai, gazdasági folyamatokat. Egyenrangúként kezelik a különböz ő politikai er ő knek, ezek képvisel ő inek fellépéseit és állásfoglalásait. " … (nsz) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 2 2 Csekély jelent ő ség ű külügy „ Magyarország vesztes állam volt a második világháborúban. Az átállás és az új államszervezet létrehozása sem saját er ő b ő l, kezdeményezésb ő l történt, hanem a gy ő ztes hatalmak jóvoltából, s a Magyarországról a nácikat kiver ő szovjet csapatok szigorú és gyanakvó felügyelete alatt. Az új állam nem kizárólagosan a szovjetek embereib ő l jött létre: a külügyi apparátus esetében ez azt jelentette, hogy jó ideig jelen voltak a minisztérium állományában a „régi" munkatársak. Sokan aktív vagy passzív antinácik, angolbarátok, s ő t demokraták voltak. Amennyiben ez a Horthykorszak államgépezetében lehetséges és ildomos volt. Több ilyen vo lt diplomata pályáját vázolja fel a Nemzeti Emlékezet Bizottsága külügyi munkacsoportjának tanulmánykötete. Nem állítom, hogy izgalmas olvasmány a könyv. A diplomáciai iratok, jelentések és emlékiratok összegzése ritkán hoz megdöbbent ő újdonságokat. A dipl omáciának a kor hatalmasai nem tulajdonítottak nagy jelent ő séget: a magyar kommunisták tudták, hogy az ő feladatuk betagozódni a szovjet rendszerbe, illetve a külpolitika eszközeivel gyorsítani a hazai hatalomátvételt. Ritkán léptek önállóan – például a cs ehszlovákiai magyarellenes kurzus ellen. Hiába dolgozott sok kiváló elme a minisztérium békeel ő készít ő osztályán, a végs ő döntéseket a magyar érvek nem befolyásolták. A könyvbe mégis belekeveredtek szinte izgalmas és kortörténetileg fontos tanulmányok, íg y M. Madarász Anita hármas portréja, amely Barcza György londoni követ, SzentGyörgyi Albert Nobeldíjas tudós és Sir Alvary Frederick Gascoigne angol diplomata m ű ködés é n keresztül elemzi a brit – magyar háborús kapcsolatokat … „ Miklós Gábor (nsz) 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ő k álláspontját
