Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. február - Civitas Europica Centralis
2016-02-27
oldal | 20 2016. február 27. szociáldemokrata Sziriza és a Podemos esete, amelyek a jobbra tolódó „középhez” viszonyítva egyre széls ő ségesebbeknek számítanak a pár évtizede mérsékeltnek számító követeléseikkel. A széls ő ségesezés ráadásul nagyjából egyenl ő a zsidózással, kulákozással, imperialistázással, homoszexuálisváddal. Nem érvelni akar, hanem címkézni … ” Kustán Magyari Attila ( http://www.maszol.ro/ ) Népszavazást az Unió bevándorláspolitikájáról! „ Egy diktatórikus, kétszín ű , farizeus elnyomó hatalom ellen alapvet ő en kétféleképpen lehet küzdeni. Vagy kihasználva azt, hogy még az elnyomók is kénytelenek bizonyos szabályokat tiszteletben tartani, vagy a nyílt, nem feltétlenül fegyveres ellenállás útján. Magyarország harca a globális világhatalom háttérben meghúzódó er ő i, valamint azok nyílt színi megjelenít ő i ellen esélytelen a nyers er ő útján, ehhez nincs meg a szükséges katonai és gazdasági potenciál. Az ország jó esetben néhány napig tudna ellenállni egy esetleges katonai intervenciónak, de nagy eséllyel térdre kényszeríthet ő gazdasági úton is. Mi más marad, mint az a módszer, amit jelenleg a magyar kormány használ – jól vagy rosszul, avagy mikor jól, mikor rosszul – , tételesen, hogy a meglév ő mozgásteret igyekszik „bejátszani”, s erejét ő l telhet ő en tágítani. Ennek a taktikázásnak része annak felvetése is, hogy a kvótarendszer ügyében népszava zást tartsanak Magyarországon. Az ingerült nemzetközi reakciók azt mutatják, hogy a magyar vezetés jó helyen keresgél. A spanyol belügyminiszter például – miként arról a Magyar Távirati Iroda is tudósított – „az EU halálát” vizionálta arra az esetre, ha ál talánossá válnának a népszavazások az Unión belül. Ö nleplez ő bb mondatot nehéz lett volna megfogalmazni … ” Borbély Zsolt Attila ( http://itthon.ma/ ) H H i i s s t t ó ó r r i i a a DONÁTH GYÖRGY , EGY ANTISZEMITA POLITIKUS ORSZÁGGY Ű LÉSI PORTRÉJA „ Az ismeretlenség homályából felbukkanó Donáth György meghiúsított szoboravatása ismét felszínre hozta azt a kérdést, hogy miként ítéljük meg történeti alakjainkat. A Hóman Bálintügy után lecsillapodni látszó vita azonban ismét elemi er ő vel tört ki. A Donáthszobrot felállítani szándékozók (az 1945 – 56 Közöt ti Magyar Politikai Elítéltek Közössége) a politikusban egy koncepciós perben ártatlanul elítélt, a magyar függetlenségért mindvégig kiálló ember példáját látják. Az ellenz ő k szerint azonban a szobor egy antiszemita, fajvéd ő politikusnak kíván emléket állí tani. S mindezt nem máshol, mint a Páva utcai Holokauszt Emlékközponttól 100 méterre. A heves érzelmekt ő l f ű tött vitában egy dolog veszett el: az, hogy ki is volt valójában Donáth György . Nem véletlenül, mert a politikus a szélesebb közvélemény, de még sok történész számára is csak egy lábjegyzet volt … Ahogy arra Ungváry Krisztián egy korábbi tanulmányában már utalt, Donáth 1938ban mozgalmat indított a jobboldali egyesületek, szervezetek közös fed ő szervben történ ő egyesítésére. Az Egyesületközi Együttm ű ködés néven létrehozott szervezet alapszabályának els ő pontja kimondta, hogy a számszer ű és kulturális fölény jogán kizárólag magyaroké lehet a vezet ő szerep: „a magyar élet bármin ő irányításából ki akarjuk zárni azokat a fajokat és népelemeket amelyek a m agyarságra és az itt él ő nemzetiségekre egyaránt károsnak ítélünk, els ő sorban a zsidóságot”. Míg az alapokmány sokat elárulhat a szervezet szellemiségér ő l, nem enged következtetni Donáth személyes nézeteire. Ennek a rekonstruálásához rendelkezésünkre állna k az Országgy ű lés képvisel ő házi üléseinek
