Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. február - Civitas Europica Centralis
2016-02-27
oldal | 15 2016. február 27. szláv nyelv világába is. És ez a jegy nem csak a nyelv világába szól. Hasek, Capek, Hrabal és Havel világa egy kicsit az én világom is, és Dvorák, Smetana és Janácek zenéjét is más füllel hallgatom, mint az anyaországi magyarok. És bizonyos történelmi eseményekre is másként nézek, mintha kizárólag magyar szemüveget viselnék. A trianoni békediktátumról könyvek garmadáját olvastam végig az elmúlt évtizedek alatt. Ám miel ő tt elkezdenék olvasni, el ő ször belepillantok a forrásmunkák j egyzékébe. És ha azt látom, hogy a könyv írója kizárólag magyar forrásokból merített, akkor nagyon ó vatosan kezdek bele az olvasásba. Mert Trianon f ő vesztesei csakugyan mi voltunk, de az érintett országok – Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia és Ausztria (!) – álláspontjának megismerése nélkül nem kaphatunk valós képet err ő l az eseményr ő l. Ezek nélkül kizárólag a „mi" Trianonunkról beszélhetünk … ” Hun čí k Péter (nsz) Egy francia filozófus feltárta a Saul fia megrázó hatásait Georges DidiHuberman Adornodíjas francia filozófus és m ű vészettörténész a Saul fia elemzését nyújtó levélesszéjének magyar fordításával jelentkezett a Jelenkor kiadó, Túl a feketén címmel. A filozófus, tanár a Nemes Jeles Lászlónak címzett írásban a filmet méltatva úgy fogalmaz: az Ön filmje, a Saul fia, egy szörnyeteg. Szükséges, koher ens, áldásos, ártatlan szörnyeteg. Magas esztétikai tét és rendkívül kockázatos narratíva eredménye . A kötetet fordító Forgách András elmondta: Georges DidiHuberman több új szempontot nyújt a Saul fia elemzésére, köztük összekapcsolja a filmben rendkívül fontos szerepet játszó sötétséget, fekete színt Theodor Adorno német filozófusnak az Auschwitz utáni m ű vészet lehet ő ségeir ő l alkotott gondolataival … A minden holokausztábrázolás esetében ott feszül ő , Georges DidiHuberman által is felhozott filozófiai pa radoxont – hogyan lehet elmondani az elmondhatatlan, vagy a francia szerz ő szavaival “ kilépni a sötétségb ő l ”, túljutni a “ fekete lyukon ” – feloldja az alkotók bátorsága, akik képesek voltak nem csupán történészként, hanem m ű vészként tekinteni a készül ő fil mre. A történetírók ugyanis nem történeteket mondanak el, hanem történelmi tényeket rekonstruálnak, a m ű vésznek viszont az a dolga, hogy mítoszokat és történeteket alkosson. A m ű vészetben csak ilyen határátlépések nyomán jöhet létre érték, izgalom – mondta Forgách András … ( http://librarius.hu/ ) KÖZEL MOSZKVÁHOZ „ Az RT nev ű orosz propagandatévé hatperces blokkot szentelt Orbán Viktor moszkvai látogatásának. Az elején félperces montázs láthatóhallható a vendég menekültügyi kijelentéseib ő l („Kérlek, ne gyertek ide”, „Budapesten nem lesz Köln” stb.), bizonyítandó a Kremlszimpatizáns néz ő knek, hogy milyen Brüsszel- és Berlinellenes, va gány politikus is a mi miniszterelnökünk. Kés ő bb megszólaltatják Ilja Petrenko moszkvai tudósítót, aki leszögezi, hogy „Magyarország afféle magányos katona, amikor harcolni kell az Európai Unió migráns- és menekültügyi politikája ellen”, és idézi Orbánnak azt a sajtóértekezleten elhangzott félmondatát, hogy „itt, távol Brüsszelt ő l” nyíltan kifejtheti véleményét. Ez különben ellentmond annak a magyar állami médiában sulykolt tételnek, hogy Európa ráébredt Orbán igazára, és más országok is követik a magyar pé ldát; de lényegesebb, hogy kiderül bel ő le, mi az orosz álláspont migránsügyben, és hogy Orbán Brüsszellel szemben ezt az álláspontot képviseli. („Nézeteink ő szintén egybeesnek”, ahogy Putyin mondta a sajtóértekezleten.) Egyáltalán, legalábbis a nyilvános m egszólalásokból ítélve, Orbán nem úgy tárgyalt Putyinnal , mint egy olyan szövetségi rendszer tagja, mely a Putyinkormányzat nemzetközi jogot sért ő és helyi háborúhoz vezet ő lépései miatt ellentétbe került az Orosz Föder á cióval. Hanem úgy viselkedett, mint Oroszország szövetségese, aki a Nyugat – szerinte – hibás lépései miatt ellentétbe került Brüsszellel … Az RT m ű sorvezet ő je megkérdezte Ilja Petrenkót , hogy miután tavaly is ezen a napon találkozott a két vezet ő , beszélhetünke már hagyományról. Mire az v olt
