Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. február - Civitas Europica Centralis
2016-02-16
oldal | 18 2016. február 16. reménytelennek t ű nik, de nem szabad feladni a jogos követeléseket. Az eredményesség érdekében talán csak a prioritásokon kellene módosítani. Valószín ű leg hasznosabb lenne az oktatásügy megreformálására, ill. a reformfolyamatok elindítására fókuszálni és a fizetések rendezését ezzel párhuzamosan követelni. Mire gondolok? Mind enekel ő tt szükség lenne a közoktatás szerkezeti átalakítására. Követend ő példaként a lengyelországi vagy a finnországi reformokat említhetjük … ” Albert Sándor ( http://www.felvidek.ma/ ) Kormányf ő – akarata ellenére „ Robert Fico a legtöbb energiát annak szentelte, hogy köztársasági elnök legyen. Ezért kapcsolt karbantartói üzemmódra, és adott szabad kezet pártja üzleti érdekeinek. Robert Fico négyéves kormányzása tankönyvbe ill ő módon szemlélteti, hogy olyasfajta politikus, aki s okkal inkább követi saját álomkarrierjét, mint az ország el ő bbre jutásáról sz ő tt álmot. A legnagyobb politikai esemény második kormányzása idején kétségkívül köztársasági elnöki jelöltsége volt. Ide kívánkozik, hogy Európában nincs még egy olyan politikus, aki ilyen politikailag fiatal korban, hatalma és népszer ű sége teljében arra vágyott volna, hogy a végrehajtó hatalmat a nálunk többékevésbé csupán reprezentatív szerepet betölt ő köztársasági elnöki hivatalra cserélje fel. Robert Fico azonban megálmodta, hogy még ötvenedik életkora betöltése el ő tt köztársasági elnök lesz … ” Dunajszky Éva ( http://www.felvidek.ma/ ) Új érdekképviselet „ A négyszáz felperes egyike lévén, sajnálatosnak tartom, hogy nem csak a kolozsvári, hanem az egész erdélyi magyar közösség s zámára kedvez ő tlen ítélet született a kétnyelv ű helységnévtáblák ügyében Kolozsváron, a hazai igazságszolgáltatás újra rövidlátásról tett tanúbizonyságot … ” Kiss Olivér ( http://szabadsag.ro/ ) H H i i s s t t ó ó r r i i a a " Teljes és azonnali leszámolás a magyarokkal !" Moszkva Erdély elrománosításával vádolta meg Romániát. Még mindig tabu, mi történt 19441945ben: a románok tudtával és segítségével hurcoltak el több ez er németet és magyart szovjet lágerekbe. Moszkva a múlt héten a második világháború történetének meghamisítási kísérletével vádolta meg Romániát. Az orosz külügyi szóviv ő , Maria Zaharova Erdély elrománosítását is szóvá tette. Oroszország álláspontját egy a z erdélyi szászok 1945ös deportálásáról szóló bukaresti kiállítás kapcsán fejtette ki Zaharova , aki emlékeztette Romániát, hogy a Szovjetunióba elhurcolt erdélyi szászok és magyarok listáját román köztisztvisel ő k állították össze, és ezt arra használták f el, hogy a németek és magyarok létszámát csökkentsék a románság javára. Bukarest „ sajnálatosnak és nehezen összeegyeztethet ő összemosásnak ” nevezte az orosz külügyi szóviv ő szavait. A második világháború története még hetven évvel az események után is sok feldolgozatlan traumát hordoz magában, amelyekr ő l sokáig nem volt szabad beszélni, ilyen az 194445ös id ő szak, amikor röpke egy év leforgása alatt Erdélyb ő l több százezer embert hurcolnak el csupán származása miatt. Amíg 1944. május 16. és június 9e között a németek a magyar adminisztráció segítségével deportáltak több mint 130 ezer zsidót ÉszakErdély területér ő l, addig pár hónappal kés ő bb, 1944. októberében a szovjetek a románok k ö zrem ű ködésével visznek el több mint 25 ezer magyar férfit. 1945. januárjában a németek is sorra kerülnek, amikor 100 ezer erdélyi németet visznek el a Szovjetunióba kényszermunkára. Ezekr ő l a történetekr ő l sokáig nem beszéltünk, s a román külügy válasza azt mutatja, hogy Románia számára továbbra is a tabutémák közé tartozik ennek a korszaknak a feldolgozása. Az 1944 ő szén lejátszódó eseményekkel kapcsolatban dr. Murádin János Kristóf történészt, a Sapientia EMTE tanárát kérdeztük, aki a téma egyi k szakavatott kutatója … ( http://transindex.ro/ )
