Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. február - Civitas Europica Centralis
2016-02-16
oldal | 14 2016. február 16. kiszorítanák a schengeni övezetb ő l, de ez veszélyezteti az uniós szolidaritást. A menekültek elosztása ist enkáromlással ér fel számukra. Alapvet ő en Merkelt tartják felel ő snek a menekültáradatért. Orbán Viktor menekültpolitikáját egyre több széls ő jobbos támogatja New York Times/Reuters A tudósítás azt emeli ki Orbán Viktor parlamenti beszédéb ő l, hogy kudarcot vallott az unió politikája a menekültválság ügyében, és hogy Magyarország nem fogadja el a kötelez ő kvótát. A politikus azzal érvelt, hogy Brüsszel be akarja en gedni az illegális migránsokat az EU területére, és azután szétosztaná ő ket a tagállamok között, márpedig Magyarország nem fog belemenni ebbe a tervbe. A jelentés azt is idézi a miniszterelnökt ő l, hogy Európa védtelen és gyenge Washington Post/AP Orbán Viktor úgy gondolja, hogy a legközelebbi áthatolhatatl an szögesdrótkerítést Macedóniában és Bulgáriában, a görög határ mentén kell felállítani. Mert szerinte Görögország nem képes megvédeni Európát dél fel ő l a menekültekt ő l. A terv azért különösen ellentmondásos, mert gyakorlatilag kirekesztené Athént a schen geni övezetb ő l. A V4ek nemrégiben jutottak közös nevez ő re a migránsok befogadása ügyében. Az elszántság felbátorította a csoportot, miután Európa kaotikus módon reagál eddigi legnagyobb válságára. A négyek egyúttal veszélyeztetik Merkel tervét, amely szin tén lelassítaná a beáramlást, de az újonnan érkez ő ket elosztaná a tagállamok között. Az Európai Bizottság szóviv ő je a prágai csúcs el ő tt közvetlenül úgy nyilatkozott, hogy nem a határok lezárása jelenti a megoldást Wall Street Journal Több európai kis állam összefog, hogy új akadályokat állítson a menekültek útjába a Balkánon. Az osztrákok ma jelentik be, hogy milyen határvédelmi rendszert alakít ki, a visegrádiak pedig Macedóniát és Bulgáriát szánják a migránsok elleni bástyának. Java slatuk Merkel stratégiájának elutasítását jelenti, ideértve a kvótát és azt, hogy a földrész biztonságát a küls ő határokon kell szavatolni, nem pedig bels ő kerítésekkel. Más, érintett országok azt mondják a menekültek f ő útvonala mentén, hogy remélik, bevá lik a kancellár terve és lesz összeurópai megoldás, ám meg kell er ő síteni a védelmet a macedóngörög határon arra az esetre, ha semmi más nem m ű ködik. A német vezet ő támogatói szerint ugyanakkor az elképzelésnek már látszanak az els ő eredményei. Az osztrák védelmi miniszter ellenben kétli, hogy eredményes lesz Merkel politikája … ( http://www.klubradio.hu/ ) A demokrácia és a liberalizmus szétszálazása Amerika kudarcot vallott, amikor távoli fejl ő d ő országokban demokráciát akart meghonosítani. Talán azért is, mert demokrácián a liberális demokráciát érti. „ Van nem liberális demokrácia is, és az is téves feltételezés, hogy egyedül a liberális demokrácia képes korlátozni a többség hatalmát ” – olvassuk Josiah Obert ő l , a Stanford politológia- és klasszicisztika professzorától az Aeon weboldalán. Mint annyian, akik demokráciáról írnak, Ober is Francis Fukuyamára hivatkozik, aki két és fél évtizeddel ezel ő tt a történelem végét vizionálta, mivel a nyugati demokrácia egyetlen világméret ű vetélytársa, a szovjet típusú szocializmus összeomlott. Steven Pinker pszichológus pedig a demokráciákat az antidemokratikus rendszerek ellentétének tekinti , mely utóbbiak az ellenfelek démonizálására és utópikus ideológiákra támaszkodnak, s nem mellesleg sokkal több emberéletet követelnek m ű ködtetésük közben. Pinkernél a demokrácia liberális demokráciát jelent , vagyis olyan rendszert, amely a népszuverenitást jogál lammal, általános választójoggal, emberi jogokkal, szólásszabadsággal, esélyegyenl ő séggel, az állam és az egyház szétválasztásával, igazságos jövedelemeloszlásra való törekvéssel és piacgazdasággal párosítja. Ez utóbbiak liberális kellékek, de még nem vol tak a világon, amikor demokrácia már régen m ű ködött (egy ideig). Az ókori Athénban a városállam polgárainak önkormányzatát értették demokrácián.
