Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. február - Civitas Europica Centralis
2016-02-11
oldal | 17 2016. február 11. Az 1918as román ígéretek nemzetközi számonkérését kezdeményezték egy kolozsvári fórumon Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti: Kolozsvár, 2016. február 10., szerda (MTI) - Az erdélyi románok 1918as ígéreteinek a nemzetközi szinten történ ő számonkérését kezdeményezték egy szerdai kerekasztalbeszélgetésen, amelyet a magyar nemzetpolitika nemzetközi környezetér ő l szerveztek Kol ozsváron. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kulturális Autonómia Tanácsa által szervezett nemzetpolitikai kerekasztalbeszélgetésen Fábián Gyula egyetemi docens, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem jogász oktatója vetette fel, hogy a nemzetközi szokásjogban száz év az elévülési id ő , és 2018ig lehet eséllyel számon kérni azokat a kisebbségekre vonatkozó ígéreteket, amelyeket az erdélyi, bánsági és magyarországi románok képvisel ő i a Romániával történ ő egyesülést kimondó gyulafehérvári nyilatkozatban fogalmaztak meg. Fábián Gyula elmondta, a nemzetközi jogban a különböz ő nemzetközi egyezmények mellett az egyoldalú nyilatkozatok is jogforrásnak számítanak. Ezért a romániai magyar kisebbség az elkövetkez ő két évben még eredményesen h ivatkozhat a számára tett ígéretre. A kisebbségnek azonban nincsen nemzetközi jogalanyisága, ezért nem fordulhat közvetlenül az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez (ENSZ). "Magyarország kezdeményezésére viszont az ENSZ Közgy ű lése megkérdezhetné a hágai Ne mzetközi Bíróságot, hogy tanácsadóként hogyan vélekedik a gyulafehérvári ígéretekr ő l" - jelentette ki a jogász. Hozzátette, ehhez hasonlóan, az ENSZ Közgy ű lése által kérdezték meg a szerbek a Nemzetközi Bíróságtól, hogy jogosnak tartjae Koszovó kiválását Szerbiából. Fábián Gyula azt is elmondta: a hágai bíróság véleménynyilvánításának dönt ő szerepe lehetne, hiszen Románia is fordult már ehhez a fórumho z, és elfogadta a románukrán tengeri határ kérdésében hozott döntést. Az erdélyi, bánsági és magyarországi románok képvisel ő i 1918 december elsején tartott gyulafehérvári nagygy ű lésükön - önrendelkezési jogukra hivatkozva - az általuk lakott területek és a Román Királyság egyesülésér ő l fogadtak el határozatot. A gyulafeh é rvári nyilatkozat teljes szabadságot, anyanyelv ű közigazgatást és igazságszolgáltatást, valamint arányos képviseletet ígért a Romániához csatlakozó népeknek. A kerekasztalbeszélg etés többi résztvev ő je - Horváth István, a romániai Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója, Magyari Tivadar, a BabesBolyai Tudományegyetem (BBTE) szociológus oktatója, Kántor Zoltán, a magyarországi Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, valamint H ernerKovács Eszter, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja Kisebbségkutató Intézetének munkatársa - egyetértettek abban, hogy a jelenlegi nemzetközi környezet nem kedvez a kisebbségi jogérvényesítésnek. Kántor Zoltán úgy vél te azonban, hogy a katalán és a skót önállósodási törekvések, és a migránsválság is rávilágíthat arra, hogy az identitás kérdései NyugatEurópában is fontosabbak, mint korábban voltak, és ez segítheti a magyar nemzeti közösségek törekvéseit. v v i i s s s s z z a a Kövér: a térség államainak együtt kell m ű ködniük Budapest, 2016. február 10., szerda (MTI) - A visegrádi és a térségi államok együttm ű ködésének fontosságát hangsúlyozta Kövér László házelnöke felvidéki Szabad Újságnak nyilatkozva. Az Országgy ű lés elnöke szerint az unió rossz állapotát a felhizlalt bürokráciája is okozza, de az is, hogy ott próbál "er ő sködni", ahol nem kellene. Kifejezetten jónak értékelte a jelenlegi szlovákmagyar viszonyt Kövér László házeln ök a szerdán megjelent interjúban, hozzátéve: az illegális migráció megfékezésére tett er ő feszítések a visegrádi országok részér ő l azt tükrözik, hogy mélyebb, stratégiai jelleg ű két- és többoldalú viszonyrendszert is ki kellene alakítani. Az Országgy ű l és elnöke szerint "fény ű zés számba megy" a kölcsönös történelmi sérelmeinkb ő l fakadó bizalmatlanság, kérdésre válaszolva megjegyezte ugyanakkor, hogy az életben tartott Benesdekrétumokba foglalt kollektív megbélyegzés, elveiben semmiben sem különbözik a n ácik faji alapú és a kommunisták osztályalapú ideológiájától. Az európai alapértékekr ő l szólva kijelentette: a gazdaság és a média egyre nagyobb részét birtokló háttérhatalmak egyre agresszívebben próbálják eltávolítani a meglév ő viszonyítási pontokat, "a családi, a nemzeti és vallási közösségeink tudatos támadásoknak vannak kitéve". "A cél, hogy ne köt ő djünk senkihez, semmihez" - fogalmazott , "szégyelljük, ha hiszünk a Felettünkvalóban, szégyelljük és tagadjuk meg történelmünket, múltunkat, hagyomány ainkat. Fogadjuk el, hogy minden relatív, s majd " ő k" megmondj á k, hogy melyek azok az
