Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. február - Civitas Europica Centralis
2016-02-10
oldal | 17 2016. február 10. Kövér László, az adománygy ű jt ő program f ő védnöke az önkormányzatok felel ő sségvállalását, szolidaritását megköszönve további anyaországi támogatások szükségességér ő l beszélt, hozzátéve: az anyagi és lelki támogatás a 170 ezres kárpátaljai magyar közösség sz ül ő földön maradását segítheti az ukrajnai pénzügyi összeomlás, a gazdasági hanyatlás, a társadalmi létbizonytalanság és szociális válság idején. Kövér László, aki egyben a Nemzetközi Gyermekment ő Szolgálat Magyar Egyesületének az elnöke is, úgy fogalma zott, nekünk, magyaroknak legkevesebb 170 ezer okunk van arra, hogy Kárpátaljára, Ukrajnára továbbra is figyeljünk. Utalt arra, a magyar kormány is megtett mindent azért, hogy a kárpátaljai magyarság a kritikus id ő szakban is megteremtse a szül ő földön marad ás legalább minimális feltételeit. A 23 megyei jogú önkormányzat egyenként 5 millió forintos támogatását a Nemzetközi Gyermekment ő Szolgálat és a Kárpátaljai Hitéletért Alapítvány használhatja fel a gyermekek életkörülményeinek javítására, a rászorulók magyarországi gyógykezelésére. El ő bbi szervezet 70 millió, míg az utóbbi 45 millió forintot fordíthat a kárpátaljai magyarok, különösen a nélkülöz ő gyerekek megsegítésére, valamint karitatív, oktatási és szociális célokra. Szita Károly MJVSZelnök, Ka posvár polgármestere (FideszKDNP) azzal indokolta az általa kezdeményezett adománygy ű jt ő programot, hogy - az alaptörvénnyel is összhangban - felel ő sséggel tartoznak a határon túli magyarokért, és a magyarországi városok vannak is olyan er ő sek, hogy segít eni tudjanak. Minden magyar felel ő s minden magyarért - idézte Szabó Dezs ő írót, hozzátéve: ez azt is jelenti, hogy nem csupán elvi kiállásra van szükség, hanem gyakorlati jócselekedetre is, különösen akkor, ha baj van. Emlékeztetett, tavaly 153 mil lió forint pénzbeni és 73 millió forint tárgyi támogatást adtak a megyei jogú városok hasonló célokra az Ukrajnában él ő magyar közösségeknek. Popovicsné Palojtay Márta, a kárpátaljai Katolikus Karitász f ő munkatársa a rendezvényen a Kárpátalján él ő k kri tikus szociális és egészségi helyzetér ő l beszélt, és arra hívta fel a figyelmet, sokak számára szó szerint életment ő a Magyarországról érkez ő segítség. A családok jövedelmének vásárlóértéke a harmadára csökkent, a nyugdíjasoknak 12 ezer forintból kellene megélniük, osztályvezet ő f ő orvosok fizetése nem éri el a 20 ezer forintot, a gyerekek nem kapnak megbízható ellátást, az egyik újszülöttosztályon tbc elleni oltásra lenne szükség, egy gyermeksebészeti osztályon pedig m ű t ő lámpára várnak, mert jelenleg két Zsigulilámpa fényénél tudnak csak operálni - sorolt néhány példát. v v i i s s s s z z a a Olasz külügyminiszter: Európa történetének eg yik legnehezebb pillanatát éli Róma, 2016. február 9., kedd (MTI) - Az egyes tagállamok döntései nem kérd ő jelezhetik meg az utóbbi évtizedek eredményeit, köztük a szabad mozgás schengeni rendszerét sem - jelentette ki Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter a mai Európai Unió egykori el ő djét megalapító hat állam külügyminiszterének keddi római találkozóján. Az alapítói országok - Olaszország, Németország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Luxemburg - külügyminiszterei az unió legid ő szer ű bb kérdéseir ő l tanácskoztak. Paolo Gentiloni kijelentette: a hat alapító állam a találkozóval új ösztönzést kívánt adni az EUnak a jelenlegi nehéz id ő szakban. "Az alapító országok üzenete egy er ő sebb Európának szól, az egyre inkább terjed ő Európaellenes üzenetekkel szemben" - fogalmazott Paolo Gentiloni. Hangsúlyozta, hogy Európa története egyik legnehezebb pillanatát éli meg. A migráció problémájával kapcsolatban a külügyminiszterek közös európai politikát szorgalmaztak. Az olasz k ülügyminiszter kijelentette, hogy a Rómában tanácskozó országok külügyminiszterei egyetértettek abban, hogy a migráció problémájának megoldására közös uniós döntésekre van szükség, nem pedig "egyedi nemzeti politikákra, amelyek az utóbbi hatvan évben elér t célokat veszélyeztetik". A találkozó helyszíne és id ő pontja nem volt véletlen: Olaszország a külügyminiszteri minicsúccsal indította el a jöv ő re esedékes évforduló programsorozatát. Jöv ő re lesz hatvan éve, hogy 1957. március 25én az említett hat ál lam a római Capitoliumdombj á n aláírta a Római Szerz ő dést, útjára indítva az EU el ő djét jelent ő Európai Gazdasági Közösséget. Paolo Gentiloni megjegyezte, hogy a hatok találkozóval nem akarták kizárni a többi tagállamot, és a következ ő hasonló találko zón mások csatlakozását is várják. FrankWalter Steinmeier német külügyminiszter a találkozó után azt hangsúlyozta, hogy az alapító országok a közös megoldást támogatják a menekültválság megoldása érdekében.
