Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. február - Civitas Europica Centralis
2016-02-09
oldal | 13 2016. február 9. rendszerváltást megel ő z ő évtizedekben megismerhették a modern nyugati közgazdaságtan fogalmait, elméleti tételeit és módszereit. Mátyás Antal 1923ban született. Egyetemi tanulmányait 1941ben kezdte meg a József Nádor M ű szaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. A katonai szolgálat, majd a szovjet hadifogság mia tt azonban csak 1948ban folytathatta tanulmányait az akkorra önállóvá vált budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahol 1950ben diplomázott. Ezt követ ő en az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa lett, majd 1953ban a Marx Károly Kö zgazdaságtudományi Egyetem oktatója. 1957ben már egyetemi docens, 1966tól pedig egyetemi tanár. 1970ben kezdeményezésére jött létre a Közgazdasági Elméletek Története Tanszék, amelyet 25 éven át, nyugdíjazásáig vezetett. 1996 óta profe ssor emeritus volt ( http://mta.hu/ ) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 2 2 Iszlamizmus és európai projekt mint fenyegetés Az államok békés együttm ű ködésére a radikális iszlamizmus mellett a legnagyobb fenyegetést az európai projekt jelenti – mondta lapunknak Thierry Baudet holland újságíró, konzervatív gondolkodó. A nyugateurópai szakember dicsérte Magyarországot a migrációs helyzet kezelése kapcsán. Igencsak sarkos gondolatokat fogalmazott meg Thierry Baudet . A holland konzervatív gondolkodó a nemzetállamok fontossága mel lett érvelve azt mondta: az államok békés együttm ű ködésére az iszlamizmus mellett a legnagyobb fenyegetést a nemzetállami határokat veszélyeztet ő európai projekt, végs ő soron az Európai Unió jelenti. Egyre több a konfliktus az európai országok választott v ezet ő i és a senki által meg nem választott európai uniós vezérek között. Baudet új könyve, a Századvég által kiadott A határok jelent ő sége cím ű m ű magyarországi bemutatója miatt járt hazánkban. A holland szakért ő egyik f ő gondolata, hogy határok nélkül nem lehetséges a demokrácia, mert nincs lehet ő ség a kollektív döntéshozatalra. Szerinte az Európai Unió helyett kontinensünknek egy laza, államok közötti szövetségre van szüksége, az uniós tagállamoknak el kellene szakadniuk Brüsszelt ő l, majd belépni az Európ ai Szabad Kereskedelmi Társulásba – vagyis kereskedni egymással, de közös politikai vezetés nélkül. Arra a felvetésre, hogy különkülön nem túl gyengéke az európai országok a küls ő kihívásokkal szemben, úgy vélekedett, hogy szövetségkötésekre az Európai U nión kívül is van lehet ő ség, ráadásul a legtöbb ország tagja a NATOnak … (mno) Visszanézve a liberalizmusra „ A politikaelmélet és politikatörténet m ű szavainak használata általában úgy megy végbe, hogy a szójelentések a társadalomtudományokból leszivárognak a sajtóba, és így aztán megszilárdulnak a közvéleményben. A keleteurópai tudományos, oktatási és kulturális rendszerek 1989 utáni tönkremenése és a médiaszerkezet átalakulása óta ez azonban fordítva történik. A közvélemény – többnyire elégedetlensége kifejezése végett – teljesen találomra használ meg nem értett szakkifejezéseket, ezek átkerülnek a sajtóba, és innen a társadalomtudományokba (mint vita thatatlan evidenciák). Az eredmény: teljes fogalmi z ű rzavar. Vegyünk egy Magyarországon közismert és fontos példát. A jelenlegi kormányrendszer „illiberálisnak” nevezi saját magát, gazdaságpolitikáját pedig „unortodoxnak”, ezt a politikai és médiaellenzék készpénznek veszi – akárcsak a 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ő k álláspontját
