Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. január - Civitas Europica Centralis
2016-01-09
oldal | 14 2016. január 9. lengyelek igazi romantikus alkatok vagyunk, szerencsétlen és reménytelen emberek. Ez igazi gond, de talán ez a legfontosabb kapcsolat magyarok és lengyelek között, ez a furcsa, különös mentalitás." Nos, mintha a lengyel választások jobboldali győzelme után a két ország vezetése megtalálta volna azt a közös, múltba merengő jövőt, amibe belekapaszkodhat ez a reménytelenség. Amikor Orbán Viktor szerdai lengyelországi tárgyalásáról olyanokat mond a rádióban: az EU-nak nem érdemes azon törnie a fejét, hogy bármilyen szankciót alkalmaz Lengyelországgal szemben, mert ahhoz teljes egyetértés kellene, márpedig Magyarország sosem fog támogatni Lengyelország elleni uniós szankciókat. Több tiszteletet a lengyeleknek, mert megérdemlik. Magyarország már megszenvedte azt, ami most a lengyelekkel történik, és mi is azt követeltük, hogy adják meg a magyaroknak a tiszteletet, mert igazuk van, nem lehet úgy beszélni velük, ahogyan azt egyre gyakrabban teszik Brüsszelben. Nos, ha ezt halljuk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a "szabadságharcos öregfiúk klubjának", vacsoráján, amelyet Orbán Jaroslaw Kaczynski PiS-elnökkel költött el, a był żurek - pstrąg - na deser makowiec (kovászos kolbászleves - pisztráng - desszertnek máktorta) mellett volt még egy fogás: az EUellenes stratégia véd és dacszövetsége …” Friss Róbert (nszv) CIVILIZÁCIÓS CSATÁK Fátyol és szűzhártya Változik-e a migránsok hozzáállása a nőkhöz? „A szélsőjobbot a rasszizmus mozgatja, a baloldal pedig az elhallgatás kultúráját emelte tökélyre. Sokkolta Nyugat-Európát, hogy a németországi nagyvárosok szilveszteri mulatságain hordákba verődött fiatal arabok nőkkel erőszakoskodtak. Egyszerű bűncselekmény vagy a kulturális-vallási különbségekből adódó esemény történt? Megváltoztatható-e a migrációs hullámmal érkező muszlimok hozzáállása a nőkhöz, vagy nekünk kell alkalmazkodnunk a középkort idéző szokásokhoz a multikulturalizmus jegyében? …” Lukács Csaba (mno) SZERENCSEJÁTÉK (EMELETEK) 4 „Az uniót választva egymást is választottuk, ahogy kedvesünkkel az ő famíliája is velejár. Az összetartozás, akár akarjuk, akár nem, bennünket is formáz. Az én szememben Európát többek között az jellemzi, hogy hosszabb időn át senkinek sem sikerült uralkodni rajta. Túl erősek ehhez az európai egyének és kisebb-nagyobb közösségeik. Megtanulhattuk, hogy Európa csak szabadságban tud egyesülni, és hogy minden másfajta egységre hívó szó hamis. Az európaiak öntudatára, a nemzeti műveltséganyagra újabb emelet épül, a közös európai haza erősödő ismerete. Államaink társulása és az utazás könnyebbedése nyomán egyre inkább a magunkénak érezhetjük egymás városait, nagy szellemeit és az ő műveiket. Változatos különösségeink már a kiművelt nyelvek sokasága által is adottak. Képtelen illúzió lenne egynyelvűségre törekednünk. A nyelvi harcok mögött az egynyelvűség lusta önzése áll. Európa nem tehet mást, mint hogy erénnyé nemesíti a kényszert, vagyis többnyelvű, poliglott kell, hogy legyen. Az emberek többsége képes több nyelvet megtanulni, lehet közös nyelveket találni, Bábel meghaladható, annak tárgyilagos elismerésével, hogy mindinkább az angol a lingua franca. De aki csak angolul tud, az Európában kicsit műveletlennek mondható. Attól vagyunk európaiak, hogy udvariasságból a jelenlévők iránt, különösebb nehézség nélkül váltunk át egyik európai nyelvről a másikra. Most Európára hárul az a lebilincselő feladat, hogy megkeverje a kártyákat. A tizenkilencedik században az írók gondolták el a nemzeti kultúrákat, most, a huszonegyedik század elején az a kihívás áll előttük, hogy legyen elképzelésük az európai kultúráról …” Konrád György (http://www.es.hu/) 4 ha az Élet és Irodalom cikkeit végig szeretné olvasni, a regisztrációt követően egy 508 forintos emeltdíjas SMS elküldésével néhány percen belül megteheti. A részletekről az előfizetési információk oldalán lehet olvasni, az SMS egy héten át hozzáférést biztosít a legfrissebb számhoz és a teljes archívumhoz
