Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. január - Civitas Europica Centralis
2016-01-07
oldal | 17 2016. január 7. DélTirol osztrák lakosai élveznek. A két közösség közötti hasonlóság jeléül megemlítette: DélTirol f ő városában, Bozenben a német ajkú lakosság, Székelyföld f ő városában, Marosvásárhelyen pedig a székelység került kiseb bségbe. Az 1764. január 7i madéfalvi vérengzés során a császári csapatok több száz székelyt mészároltak le. A támadás el ő zménye, hogy Mária Terézia császárn ő 1760ban elrendelte a székely határ ő rség újbóli felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk, német nyelv ű vezénylet alatt, és nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat katonai szolgálatuk fejében. Sokan közülük elbujdostak az er ő szakos sorozás el ő l, mintegy 2500an azonban összegy ű ltek Madéfalván, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának. A császári csapatok 1764. január 7én hajnalban váratlanul támadtak Madéfalvára. A támadás megtörte a székely ellenállást. v v i i s s s s z z a a Ipsos: pozitívan értékelték a tavalyi évet a magyarok Budapest, 2016. január 6., szerda (MTI) - Személyes életük, közvetlen környezetük 2015ös eseményeit inkább pozitívan min ő sítik a magyarok, az ország tavalyi történéseit azonban többségük negatívan ítéli meg - egyebek között ez derül ki az Ipsos és a ZRI Závecz Research kutatócégek közös felmérésének decemberben készült reprezentatív felméréséb ő l. Az MTIhez szerdán eljuttatott kutatás szerint a magyarok kétharmada elégedett volt a magánéletével, ugyanennyien nyilatkozta k pozitívan az egészségi állapotukról. Az anyagi helyzetére, a pénzügyeire gondolva felemás mérleget vont a magyar lakosság: 50 százalék jónak, 48 százalék rossznak min ő sítette az elmúlt évét. Az ezer f ő személyes megkérdezésével készült évzáró fe lmérés egyik érdekessége, hogy a korábbi években megszokottnál kevesebben panaszkodtak az egzisztenciális helyzetükre, a mindennapi megélhetés nehézségeire: a lakosság egyik fele jónak, a másik fele rossznak min ő sítette anyagi pozícióját. Ugyanakkor az edd igieknél nagyobb szakadék mutatkozik az egyes társadalmi rétegek szubjektív helyzetértékelése között. A vezet ő beosztásban dolgozók kilenctizede, a szellemi tevékenységet végz ő k nyolctizede sikeres pénzügyi évr ő l számolt be, a diplomások és a 30 év alattiak b ő kétharmada utalt anyagi boldogulására. Ezzel szemben a legfeljebb alapfokú végzettség ű eknek, az ötvenes korosztálynak és a nyugdíjasoknak csupán háromtizede, a munkanélkülieknek mindössze 12 sz á zaléka számolt be kedvez ő egzisztenciális változás okról. Az anyagi státusz regionális sajátosságokat is mutat: a nyugatdunántúliak, a f ő városiak, Pest megyeiek körében az elégedettek vannak többen, a délalföldiek és a dél dunántúliak viszont sikertelen pénzügyi évként tekintenek vissza 2015re. A dolgozók 70 százaléka pozitívan értékelte a munkahelyén eltöltött id ő t, elégedett volt a munkájával, 28 százalékuknak inkább a problémák maradtak meg a tavalyi évb ő l. Minden munkavállalói és társadalmi csoportban a pozitív összegz ő vélemények vannak töb bségben. A legnagyobb elégedettség a diplomásokat, a szellemi munkát végz ő ket és a f ő városiakat jellemezte (8085 százalékban), míg legkevésbé a szakképzettség nélküliek, a falvakban él ő k min ő sítették jónak a munka világában eltöltött elmúlt egy évüket (5860 százalék). Az emberek többségének, 65 százalékának nem voltak jelent ő sebb egészségügyi gondjai 2015ben. Számottev ő arányban, 34 százaléknyian vannak azonban olyanok is, akiknek betegségek nehezítették a tavalyi évét. A magánélet kategóriáját - az egzisztencia, a munka, az egészség, a családi, párkapcsolati viszonyokat - összegezve kétharmadnyian elégedettek a személyes életükkel, egyharmadnyian pedig nem. Bár az emberek 36 százaléka életének minden területét pozitívan értékelte - s csak 8 százalék festette teljes mértékben sötétre a tavalyi évét , mégis az ország elmúlt egy esztendejét mérlegre téve ett ő l markánsan eltér ő képet rajzolnak. A lakosság 62 százaléka szerint 2015 rossz éve volt hazánknak, és csak 35 százaléknyian értékelték jó nak. Az ellenzéki szavazók még az átlagosnál is kritikusabban értékelik az elmúlt évet: az MSZP híveinek 80, a DKsok és a Jobbikosok 74 százaléka vélekedik úgy, hogy rossz esztend ő t zárt Magyarország. Az LMPsek és a pártválasztásukban bizonytalanok kétharmada tekint vissza borúsan 2015re. A Fidesz hívei jellemz ő en pozitívan értékelik a mögöttünk hagyott esztend ő t: 64 százalékuk szerint Magyarország sikeres évet zárt, míg 34 százalékuk szerint inkább kudarcokat hozott. v v i i s s s s z z a a
