Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. január - Civitas Europica Centralis
2016-01-27
oldal | 13 2016. január 27. Bánátnak, hanem egész Vajdaságnak. Ma már tudnám, mit kellene tenni, de akkor... Legtöbbet mindenképpen az összefogáson, az egymás megsegítésén dolgoznék. Mert az, ami ma Versec gondja, holnap bármely településé lehet. Ebben a térségben a tanároknak ismerniük kellene egymást, többet kellene együttm ű ködni ük. Ismerniük kellene egymás problémáját, gyermekeinknek többet kellene tal á lkozniuk, barátkozniuk. Ezen sokat dolgoztam, de... Ha újrakezdeném, mindenképpen tanító lennék. Ezen a vidéken szeretnék dolgozni, mert itt van tennivaló! … ” ( http://hetnap.rs/ ) Magyar kultúra: jó és rossz kezekben Miként az borítékolható volt, a magyar kultúra napjának megünneplése politikai kampánnyá fajult Biharban „ Mint azt el ő re megírtuk, a bihari RMDSZ kultúraktivistái egy egész héten át ünnepeltették a magyar kultúra napját, óriási médiafelhajtással, aminek a lényege az volt, hogy a tulipános politikusok minél több szereplési lehet ő séghez jussanak. A nagyobb érdekl ő désre számot tartó rendezvényekhez becsekkolták a magyarországi kormánypárt, a FideszKDNP több képvisel ő jét is. Néhány eseményt közoktatási intézményekben szerveztek meg, noha Romániában törvény tiltja a pártpolitika bevitelét az iskolákba. Biharban az RMDSZnek nincs enek skrupulusai e tekintetben: a magyar tannyelv ű iskolák többsége valósággal gyakorló- és felvonulási terepe a párt minden rend ű és rangú politikusainak, s már csak azért is van így, mert e tanintézetek vezet ő it ez a román parlamenti párt nevezi ki, cser éli le, tesziveszi … ” V. B. T. ( http://itthon.ma/ ) A kijózanodás buktatói „ Miközben az uniós belügyminiszterek schengeni határok védelmér ő l tárgyalnak, s az Europol vezet ő je nagyszabású terrortámadásokat jelez, sorjáznak a kölni inzultusok kategóriájába tartozó migránsok kiváltotta er ő szakos cselekmények, amelyekre vonatkozóan az érkez ő agresszív bevándorlók téli áradása semmiképpen sem biztató fejlemény, M agyarországon a nehezen összehozott nyugalmat a balliberálisok igyekeznek megzavarni. Gyurcsány Ferenc , a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke ma a Kossuth Rádióban újfent a befogadó magatartás mellett kardoskodott. Egyre inkább kitetszik: a DK és vezet ő je a legszéls ő ségesebb elemek begy ű jtésén fáradozik. Gyurcsány azt várja, hogy tíz év alatt lesz annyi széls ő séges elégedetlen, akiknek a szavazataira támaszkodva megtörténhet a hatalomátvétel. Ő saját céljainak igézetében még Merkel asszonynál is széls ő ségeseb b befogadó nézeteket hangoztat. A DK elnöke – megfelel ő ellen ő rzés mellett – továbbra is tárt karokkal várja a migránsokat. Tízet, húszat? Nem, amennyi jön. Szerinte Magyarországnak végül is haszna lenne bel ő lük … ” Ágoston András ( http://itthon.ma/ KIFO, Temerin ) Miért baj az összefonódás „ Sokan nem tudják, vagy inkább nem akarják megérteni, mi a probléma azzal, ha a szlovákiai magyar civil szféra egyes szakmai szervezeteinek vezet ő i nyíltan részt vesznek az MKP kampányában, vagy a párt listáján indulnak. Pedig pofonegyszer ű . Az MKP az elmúlt két parlamenti választás idején rendre 110 ezer körüli szavazato t kapott, ami még a 60 százalékos részvételi arányt számítva is elég messze van a hazai magyarságtól felét ő l. Az aktuális felmérések pedig rendre azt mutatják, hogy a márciusi eredmény sem fog sokban eltérni ett ő l. Tehát nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Ma gyar Közösség Pártja legfeljebb a szlovákiai magyarok felét, vagy annál kevesebb embert képes megszólítani és képviselni. Ennek ellenére úgy a párt, mint annak szinte minden civil szatellit szervezete folyamatosan úgy beszél, mintha bárki feljogosította vo lna ő ket arra, hogy a teljes magyarság nevében mondjanak ki szentenciákat. Az évtizedes szakmai múlttal rendelkez ő szervezetek vezet ő i pedig annak ellenére, hogy elvileg a szakma egészét kellene képviselniük, folyamatosan az MKP mellett teszik le a voksuka t, és húzzák be a szervezeteket is. Ennek két oka lehet: egyrészt a szervezetek vezet ő ségének többsége még a kilencvenes évek végén teljesen rátapad az MKPra, és a magyar egypártrendszer id ő szakában megszokták az egyszer ű helyzetet, hogy egy párt van, abba kell belépni, azzal kell a kapcsolatot tartani. Ezért van az, hogy bár a szervezetek tagsága jóval
