Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. január - Civitas Europica Centralis
2016-01-25
oldal | 14 2016. január 25. Ez a Rousseau – a maga nyegle módján – csak úgy odavetette az utókornak, hogy mihelyt egy nép képvisel ő ket választ, megsz ű nik sz abadnak lenni (Társ. szerz. 3.15.). Harminc évvel kés ő bb viszont egy kalóz és hivatásos forradalmár, bizonyos Thomas Paine , már fennen hirdette azt, hogy ha beoltjuk a képviseletet a demokrácia ágába (ingrafting representation upon democracy), akkor attól az majd szépen kiterebélyesedik. Painenek persze a Rights of Man írásakor (1792) még fogalma sem lehetett arról, hogy ez a fajta demokrácia a fejl ő dés csúcsára hágva majd olyan mértékben terebélyesedik ki, hogy ugyanaz a párt képviseli a munkást, a könyve l ő t, a cs ő szt, a zsokét, a vidéki állatorvost és a református lelkészt. És az emberek majd a vállukat vonogatva azt mondják, hogy a politikában talán vannak jobbak és rosszabbak, bölcsebbek és ostobábbak, korruptak és mégse annyira korruptak, de végül is n ekik ez tökmindegy. Egyébként is a politikai cselekvés játéktere sz ű k, nehéz nagyot hibázni, és a hibák meg általában korrigálhatók. Hát, hadd játsszanak a fiúk – minket meg hagyjanak élni. É s a fiúk játszanak is. Boldogan és önfeledten – miközben a nemzet és az emberiség nem könny ű terhét viszik a vállukon. Azt hiszem, hogy a XX. századi politika és közgondolkodás legtragikusabb fordulata az volt, hogy a képviseleti demokrácia lényege, vagyis a különféle társadalmi csoportok tagjainak racionális, az érdeke ik mérlegelésén alapuló mozgalma és választói döntése megsz ű nt, szublimált, és lila g ő zként oszlott szét a leveg ő ben … ” 3 Cseresnyési László ( http://www.es.hu/ ) NÉGY NAP CSEND „ Aki sehol nem talál egyetlen megnyugtató pontot sem, és egyszersmind feltételezi, hogy ez az állapot marad, vagy még súlyosbodik, de semmi esetre sem enyhül, a z ideges lesz, és minden incidenst ő l azt reméli, hogy most majd elege lesz a kancellár asszonynak, és meghúzza a vészféket. Németország nem Magyarország. Magyarországon a nép megbízható. Németországban minden megbízható: az állam és az állapotok, a rend és a rend ő rség, az ipar és az iparkodás, az ember és az emberiesség, a tisztaság és a tisztesség. Lehet, hogy ezek mind csupán el őí téletek, de hosszú évek tapasztalatainak beidegz ő dött tanulságai. Ebb ő l következik az általános német hozzáállás, hogy „az nem lehet, aminek nem szabad lennie”. Ez lényegesen különbözik a magyar hozzáállástól, amely szerint „ez nem lehet, mert ilyesmi nincs”. Mivel annak, ami 2015 szilveszter éjszakáján Kölnben történt, nem lett volna szabad megtörténnie, nem lephet meg senkit, ho gy els ő pillanatra sem a rend ő rség, sem a média, sem a nyilvánosság, sem a politika nem akarta észre- és tudomásul venni az abszurd, perverz eseményeket. Ezért nem jelentette újév napján a rend ő rség a tömeges b ű ncselekményeket, ezért nem tudósítottak err ő l azonnal a helyi médiák, a közrádió és a köztévé, sem az újságok internetes és papírkiadásai … ” Georg Paul Hefty ( http://www.es.hu/ ) HOGYAN VÉDJÜK MEG EURÓPÁT? „ Törökország vezet ő i, akik nem tudták Brüsszelnek és Berlinnek megbocsátani, hogy becsapták el ő ttük az unió kapuját, gyorsan gondoskodta k a menekültutánpótlásról, nem is különösebben titkolva: ha a lehetetlen helyzetet Európa meg kívánja oldani, akkor jobb, ha el ő bb tesz Törökországnak szívességet, mint kés ő bb. Nemrég láttam egy pompás kis filmet; ismereteim szerint Magyarországon nem vet ítették. Címét talán így fordíthatnám: Kevert kebab. A nyitójelenet mindent elmond: a f ő szerepl ő hosszasan szemez a kamerával, majd jobbra tekint, s ezt mondja: „Ibrahim vagyok, é s muszlim.” Aztán balra, s ezt: „Bram vagyok, és meleg.” Feltehet ő en a forgat ókönyv írója sem tudta magában feloldani e kett ő sségb ő l fakadó konfliktust, mert igen szokatlan módon a néz ő nek mindkét lehetséges végkifejletet felkínálta: a tragédiát és a happy endet. Bármilyen furcsa, egy Nyugaton él ő muszlim számára sokkal nagyobb esély mutatkozik a sikeres integrációra, ha meleg, mint ha 3 ha az ÉS cikkeit végig szeretné olvasni, a regisztrációt követ ő en egy 508 forintos emeltdíjas SMS elküldésével néhány percen belül megteheti. A részletekr ő l az el ő fizetési információk oldalán lehet olvasni, az SMS egy héten át hozzáférést biztosít a legfrissebb számhoz és a teljes archívumhoz
