Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. január - Civitas Europica Centralis
2016-01-05
oldal | 10 2016. január 5. rendelkezik. Végtelenül szófukar életrajzából tudtam meg, hogy három éve az egyik francia kiadónál „A nacionalizmus boszorkányínasai”címmel jelent meg könyve, amely javarészt ugyancsak Orbánékról szól. Mostani kíméletlen írását azzal indította, hogy amióta az Európai Unió kénytelen szembenézni a bevándorlók özönével, kormányfőnk rendíthetetlen harcosa lett a nemzetállamok és a kereszténység térhódításának. A november 13-i párizsi merényleteket követően a konzervatív Politico című lapnak kijelentette, hogy „a terroristák valamennyien alapvetően migránsok”. Hozzá biggyesztette, hogy a mostani válság szerinte eltemette a „liberális halandzsát és a politikailag inkorrekt multikulturalizmust”. De miből is táplálkozik ez a „keresztény-nacionalista eszmevilág”? – kérdi Stolz. A magyar származású amerikai történész asszonyra, Balogh Évára hivatkozik, aki az egészet a Horthy-korszakból származtatja. Horthyéból, aki 1944 októberéig a hitleri Németországra támaszkodott. Kezdettől közszolgálatig korlátozták a zsidók arányszámát az egyetemi oktatásban, a szellemi szférában, idézi Joelle Stolz Catherine Horel osztrák historikust, aki szerint annak idején az egész mindannak ellenére következett be, hogy az egyházi hierarchia még nem avatkozott be a folyamatba. Ezzel szemben két püspök - egyikük Prohászka Ottokár - már az ádáz antiszemitizmus híveként tett szert ismertségre. Ez az antimodern és antikapitalista egyházfi – jellemezte Stolz, - a két világháború között „poloskák és patkányok rituális mészárosok” gyanánt ábrázolta a zsidókat, a „keresztények vérszívóiként”. Ez a rasszista bölcselkedés, jegyezte meg a Le Monde cikkírója, közömbösen hagyta volna a történészek java részét, ha a Fidesz hangadói Prohászkában nem fedezik föl a számukra kedves erényeket. Az emberi erőforrások minisztere, a kálvinista és Orbánhoz közelálló Balogh Zoltán 2008-ban részt vett Lakitelken a Prohászka szobor leleplezési ünnepségén, ahol szükségesnek vélte kifejteni azt is, hogy „a keresztény hit védelme teszi lehetővé számunkra, hogy ne fosszanak meg bennünket magyarságunktól, ne csupán biológiai lényekként maradhassunk fönn”. Orbán Horthyhoz hasonlóan protestáns származású, és ezért is a „nacionalista kereszténység” zászlóvivőjeként óhajt részt venni a közéletben …” Várkonyi Tibor (nszv) Orbán-módi Varsóban „Közismert, hogy az 1956-os forradalom kitörésének közvetlen előzménye Budapesten a lengyelek melletti szimpátiatüntetés volt. Tudniillik akkoriban Lengyelországban is forrongott a lakosság, és dühét csupán az csillapította némiképp, hogy a sztálinizmust elutasító, később azonban kétarcúnak bizonyuló Wladislaw Gomułka visszakerült a hatalomba. Nagy kérdés, hogy napjainkban is felgyorsítják-e a magyar belpolitika eseményeit a Varsóban történtek. A Jog és Igazságosság politikusai ugyanis a törvényhozási választásokon elért földcsuszamlásszerű győzelmüket követően az Orbán-kormány ténykedését másolva legázolni készülnek hazájuk független intézményeit, kezdve az alkotmánybírósággal, folytatva a médiával. A lengyel társadalom immunrendszere azonban, a magyartól eltérően, kitűnően működik. Kosciuszko népe nem nézi tétlenül, hogy a hatalom megszállottjai megfosztják szabadságától. Spontán, tömeges tiltakozó akciók kezdődtek a demokrácia leépítése ellen a nagyvárosokban. Megjelentek persze az ellentüntetők is, akik az ancien régime visszatérésében reménykednek. A médiatörvény számunkra oly ismerős módosítása miatt a lengyel közmédia vezetői benyújtották lemondásukat. A helyzet olyannyira feszültté vált, hogy a legendás Lech Walesa már polgárháborút vizionál. Mielőtt szégyenkezni kezdenénk amiatt, hogy bezzeg mi közönnyel fogadtuk a fékek és ellensúlyok kiiktatását hazánkban, nem árt, ha számba vesszük a két ország helyzete közötti hasonlóságokat és különbségeket …” Beck Tamás (nszv) Jozef Banáš, ismert szlovák író nyílt levele Angela Merkel német kancellárhoz A legtöbbet fordított szlovák író, expolitikus és diplomata, Jozef Banáš nyílt levéllel fordult Angela Merkel német kancellárhoz. Európa legbefolyásosabb asszonya még 2011-ben levélben mondott köszönetet Banášnak A lelkesedés zónája című regényéért. Azóta azonban