Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. január - Civitas Europica Centralis
2016-01-20
oldal | 17 2016. január 20. már. Fiam, Jankó, beadlak asztalosinasnak. Na, ne pityeregj, nincs abban semmi szégyenleni való. Szégyellje magát az a gyerek, ki ok nélkül költeti a szüleit: kit esztend ő r ő l esztend ő re ajándékkal és könyörgéssel menten ek meg a bukástól. Te, fiam, légy büszke rá, hogy nem akarod csalni szüleidet s még idejében oly pályára mégy, ahol talpig ember válhatik bel ő led.” … ” Ambrus Attila ( http://www.maszol.ro/ ) Terrorveszélyhelyzet „ A Fidesz kezdeményezi az Alaptörvény módosítását. A törvényjavaslat szerint a kormány, tekintettel az Európában és a világban zajló terror cselekményekre, terrorfenyegetettség, terroresemény vagy terrortámadás esetén terrorveszélyhelyzetet rendelhetne el, amikor is hatvan napig szükségintézkedéseket vezethetne be parlamenti jóváhagyás nélkül, amolyan rendkívüli állapotot. Értjük. Értjük a ma gyarázatot, hogy háborúban – és a terror valamiképpen a háborúra hasonlít, s ő t nevezhetjük annak – nincs id ő hosszadalmas demokratikus döntéshozatali procedúrákra, cselekedni kell, gyorsan, határozottan, üt ő képesen. É rtjük azt is, hogy az alkotmánymódosítá shoz kétharmad kell, a Jobbik már biztosította is támogatásáról a kormánypártokat, legyen rend és biztonság. Kisebb ellenzéki pártok, civil szervezetek és jogvéd ő k viszont aggályaikat fejezték ki a tervezettel kapcsolatban, ő k úgy értelmezik, hogy a kormán y hatvan napra korlátozhatja a szólás- és gyülekezési szabadságot meg egyéb állampolgári jogokat, amikor terrortámadásnak min ő sít valamilyen eseményt. És ezzel kontrollálatlan túlhatalom jön létre, sérül a demokrácia alapeszméje … ” Krebsz János ( http://www.maszol.ro/ ) Quo vadis Schengen? „ Korábban öt perc alatt jutottam át egyik országból a másikba, de ma már az sem ritka, amikor kéthárom órát kell várakozni egyegy határátkel ő nél” – hívta fel a figyelmemet egy Európát járó kamionos ismer ő söm arra a tényre, hogy egyre nehezebb átjutni a határokon, beleértve a schengeni övezet országait is. Egy ilyen kontextusba épül be a hét fejleménye, miszerint Ausztria ideiglenesen hatályon kívül helyezi a schengeni megállapodást, és Werner Faymann osztrák kancellár közlése szerint minden menekültet ellen ő riznek a határon, a gazdasági menekülteket pedig elutasítják . A kancellár szerint ha „az EU nem biztosítja a küls ő határokat, Schengen egésze megkérd ő jelez ő dik”. JeanClaude Juncker , az Európai Bizottság elnöke a január 15én tartott újévi sajtótájékoztatóján arra figyelmeztetett, hogy a schengeni térség feladása jelent ő s költségeket vonna maga után, amit konkrét összegben is kifejezett: „a bels ő határokon való várakozás teherautónként és óránként 55 euró pluszköltséget jelentene” … ” Szász István Szilárd ( http://szabadsag.ro/ ) A közérdek ű tábla „ Hétvégén nyilvánosságra hozták kilétüket a Kétnyelv ű DélSzlovákia aktivistái, voltak vagy háromtucatnyian, akik részt vállaltak az eddigi megmozdulásokban (köztük a cikk szerz ő je is). Az arcuk vállalása kapcsán ismét lendületbe jöttek az aktivisták. Kikerült Ekel magyar neve a község vasúti megállójára, a peredi, népszavazással meger ő sített helynévtábla ismét ott állt a község bevezet ő útján, valamint a dunaszerdahelyi, óriási kétnyelv ű feliratokkal ellátott közúti tábla is felt ű nt a város melletti mez ő n. Mire jó ez a fokozott aktivitás és miért fontos a ké tnyelv ű ség? A szlovákiai magyar nyelvhasználattal kapcsolatos problémákat els ő körben még saját magunknak is el kell magyaráznunk, mert a társadalmunknak ezen a ponton valamiért nem elegend ő magyarázat, hogy ez jár nekünk, és egy civilizált országban a kis ebbségek nyelvének megjelenését a többségi társadalom nem fogja fel támadásként. Visszatér ő ellenérv, hogy a nyelvi jogok követelésénél vannak sokkal éget ő bb és súlyosabb problémák: az embereknek munka kellene és érvényesülési lehet ő ség. Ez az olvasat egye nesen feltételezi, hogy a nyelvi aktivistákat nem is érdekli a jólét, illetve a magyar táblák jelenléte egyenesen megakadályozza a gazdasági fejl ő dést, hiszen a gondoskodó állam majd saját maga eldönti, hogy mit is szeretne megoldani a déli régiókban: a ké tnyelv ű séget vagy a gazdasági helyzetet. Azon túl, hogy ez a hozzáállás kimondottan furcsa, érdemes leszögezni, hogy van
