Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. január - Civitas Europica Centralis
2016-01-19
oldal | 15 2016. január 19. norvég és a svájci fiataloknak is be kell vonulniuk. Ausztriában 2013ban nép szavazást tartottak a sorkatonaság eltörlésér ő l, de azt a lakosság többsége nem támogatta. Nyugati szomszédunknál a hadsereg megközelít ő leg felét alkotják besorozott katonák, külföldi missziókba azonban cs ak hivatásos katonákat küldenek … ( http://inforadio.hu/ ) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 2 2 Nemes Jeles László : Nincs feldolgozva a XX. század A nemzetközi díjak azért jók, mert rávilágítanak arra, hogy egyegy filmet érdemes megnézni, a külföld igazolja vissza, hogy mit érdemes Magyarországon megnézni – ezt Nemes Jeles László mondta az ATV Egyebes Beszéd cím ű m ű sorában A Saul fia rendez ő je sze rint azt lehet érezni, hogy nincs feldolgozva a XX. század, nemcsak itthon, de az egész kontinensen. A rendez ő elmondta: fontos kérdéseket tesz fel ez a film, azt, hogy nem tudjuk, mit jelent rabnak lenni egy koncentrációs táborban. Ezzel eddig a holokausz t témájú filmek nem foglalkoztak, mert mindegyik a túlélésre fókuszált. Ez az oka annak, hogy nem történelmi drámát akart csinálni - tette hozzá ( http://www.atv.hu/ ) Ég a Ljubljanka „ Van, aki elismeri az akcionista m ű vészeket, van, aki nem. Vannak m ű vészakciók, amelyeket politikusok jegyeznek és politikának hiszünk. S vannak politikai akciók, amelyek szerz ő i m ű vészek, s mindenki m ű vészeti termékként beszél róluk. Ez most tulajdonképpen mindegy … a hagyományos értelmiségi politikai kritika els ő sorban, bár nem ebb ő l a célból rakják össze, nem az ellenfélnél talál célba, hanem az ugyanazon az oldalon még megm aradt lehetséges szövetségeseket sebzi meg. Nem hidakat teremt, hanem hidakat éget. Az ellen á llás mint performansz a bemutatott formákban összehoz, egyberánthat. Módot teremt arra, hogy értelmezéseinket tetsz ő legesen egymásra vetíthessük … ” Tamás Pál (ns z) A filozófia alkonya Valamikor a filozófia, „ a bölcsesség szeretete ” azt tekintette céljának, hogy a jobb élet útját kutassa. Mára egy a szaktudományok közül, és m ű vel ő i részletkérdésekkel foglalkoznak, pedig közben tanítják a régi nagyokat, akik még a végs ő igazságokat kerest é k. „ A filozófia tartós kudarcának egyik f ő oka, hogy intézményesült ” – olvassuk a New York Times véleményrovatában, az Opiniatorben Robert Frodemant ő l és Alan Brigglet ő l, az ÉszakTexasi Egyetem filozófiaoktatóitól, akiknek hamarosan könyve jelenik meg a tém á ról. Valamikor régen a filozófia nem különült el önálló tudományként. Filozófusok mindenütt akadtak. A diplomaták, az optikusok és az egyetemi oktatók között egyaránt. Szókratész azt tanította, hogy a filozófus kívülálló, nem szakember, hanem kérdez ő , kéts égbe vonó, akit azért küldött egy isten a városba, hogy felébressze az eltunyult embereket, akár a lomha lovat fájó csípésével a bögöly . Akik ma Szókratészt tanítják az egyetemen, maguk is szaktudóso k. Aránylag új jelenség ez. A természettudósoknál indult, úgy az 1870es években. Ő k azel ő tt természetfilozófusoknak tekintették magukat, de a 19. század utolsó harmadában elkülönül ő szaktudományokra kezdtek specializálódni. A mai társadalomtudósok el ő dei, akik pedig morálfilozófusnak tekintették magukat, csakhamar, úgy egy évtizednyi késéssel, szintén szakosodni kezdtek. Amikor aztán a modern egyetemi rendszer kiépült, bekövetkezett a tudományok királyn ő jének, a filozófiának trónfosztása. A filozófiára az empirikus tudományok n em tartottak igényt, és viszont … ( http://www.metazin.hu/ ) Csak lassan az antiszemitaváddal! A német nácizmus történetének szaktekintélye antiszemitizmussal vádolja Mark Zuckerberg jótékonysági bejelentésének kritikusait. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerkeszt ő je szerint ez alaptalan vádaskodás, és az antiszemiták malmára hajtja a vizet. „ A Mark Zuckerberggel szemben kinyilvánított ellenszenv antiszemita” – írja Götz 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ő k álláspontját
