Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. január - Civitas Europica Centralis
2016-01-15
oldal | 14 2016. január 15. színesb ő r ű lakosságú öntörvény ű dzsihádfészkek alakultak ki, kevesebb, mint egy kilométerre az EU intézményeit ő l … ” Chirmiciu András ( http://ww w.nyugatijelen.com/ ) E E l l e e m m z z é é s s , , h h á á t t t t é é r r Megmutatjuk, melyek a legszegényebb székelyföldi falvak Mekkora a munkanélküliség, vane fürd ő szoba: hivatalos adatokat összesítve térképezték fel a legdepriváltabb térségeket a Caritas projektjében Romániának 40%a szegénységben él, uniós szinten nálunk a legnagyobb a gyermekszegénység is. Az országnak márpedig lenne er ő forrása a mélyszegénység felszámolására, de nincs rá kell ő politikai akarat . Philip Alston ENSZraport ő r kemény elmarasztalása lokális szinten is érvényes lehet: a legtöbb önkormányzat a törvényi kötelezettségein túlmen ő en (a szociális segélyek és f ű téstámogatások kiosztásán kívül) édeskeveset tesz a lakosság mélyszegénységben él ő részéért. Sokan vannak, igaz, amelyek nem is tudnának: maga az önkormányzat is szegény, és innenonnan cseppent alamizsnákból, megyei tanácstól kapo tt költségvetéskiegészítésb ő l, takaréklángon éldegél. Az ember egy faluba betérve már kap valamilyen képet arról, hogy gazdage a település, vagy szegényebb: mekkorák a házak, omladozike a vakolat róluk, szedettvedettek a kerítések vagy takarosak, álle minden második udvaron több tízezer eurót ér ő mez ő gazdasági gép? A szegénység pedig sokarcú, gyakran nem is látszik els ő pillantásra. Gazdag falvakban a faluszélre, zsákutcába, domboldalra húzódik, a f őú tról láthatatlanul. Az elöreged ő falvak egyikemásika még tartja magát, vagy a látszatot, az egykori gazdagság maradványaiból éldegélve. Csak akkor panaszkodnak, ha kérdezed. A fiatal falvak zsibongása pedig hetykének, vidámnak t ű nik, róluk sem hiheti az átutazó, hogy a legtöbben éhesen fekszenek le a rohangáló gyerekek közül. És t ő lük soha eszébe sem jutna megkérdezni, hogyan, mib ő l élnek … A kutatók Maros, Hargita és Kovászna megye községeit és 20 ezernél kevesebb lakosságú városait térképezték fel és osztályozták különböz ő szempontok s zerint. A szegény térségek Maros megyében vegyesen, de f ő leg a déli periférián koncentrálódnak, Hargita megyében a délnyugati és délkeleti részen, Kovászna megyének pedig f ő leg a nyugati szélében. Ezekr ő l több térkép is készült: a sötétebb színnel jelölt térségek a legdepriváltabbak . A településeken a gyengeségeket és a potenciális er ő forrásokat is felmérték, amelyek felhasználhatóak lehetnek a közösségek fejlesztéséhez. A kutatási jelentést Ra ţ Cristina , a Babe şBolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszéké nek egyetemi adjunktusa, Andrada Tobias kutatási asszisztens és Veres Valér , a BBTE docense írták. A feltérképezések leginkább a helyi fejlesztési tervek kidolgozásának kiindulópontjaként fontosak, ugyanis alapul szolgálhatnak a helyi és a megyei stratégiá k és fejlesztési tervek kidolgozásakor. A kutatási eredményeket egy szemináriumon mutatták be ő sszel Székelyudvarhelyen ( http://transindex.ro/ )
