Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. január - Civitas Europica Centralis
2016-01-04
oldal | 16 2016. január 4. Zeitb e n azon véleményének adott hangot, hogy Ausztriának menekültügyben ki kellene tartania az „ Isten hozott ”politikája mellett … ( http://www.klubradio.hu/ ) " Orbán a populista, aki betartotta, amit ígért. Ez azért elég ijesz t ő " Orbán a választók félelmeire épít, azt gondolja, attól lesz sikeres, ha ezeket hatékonyan aknázza ki. De ezzel a politikával nem m ű ködhet sikeresen az EU – mondta a hvg.hunak Vivien Schmidt , a Boston University professzora, akit a vele készült interjú els ő rés zében európai populizmusról, a menekültproblémára adott válaszokról, Merkelr ő l és Orbánról kérdeztünk „… egyre többfelé hallani a retorikát, hogy a multikulti káros, a bevándorlás helyett inkább vállaljunk több gyereket, és így tovább. De ez nem lehet a siker receptje. Ezek nem jöv ő bemutató elgondolások. Szerintem az ilyesfajta gondolkodásból csak az következhet, hogy Magyarország és Európa egy id ő után valamiféle skanzenné válik, amit legfeljebb a turisták látogatnak nagy örömmel, az európai fiatalok vis zont inkább LatinAmerikában és Ázsiában próbálnak maguknak munkát találni … ” ( http://hvg.hu/ ) A magyar másságokról „ Végre hosszabb id ő t töltöttem Budapesten. Tartottam magam szokásomhoz, amely szerint, ha meg akarom tudni, mi újság egy városban, akkor kisétálok a piacra, beülök a kávézókba, a bisztrókba, és betérek a színházakba … az idegennel, az ismeretlennel szemben nagyobb a tartózkodás – még ak kor is, ha magyarul beszél. Ezt többször is érzékelhették a Szerbiából Budapestre áttelepült ismer ő seim és barátaim. Ő ket el ő bb jugóknak, újabban szerbeknek nevezik. Nem járnak jobban az erdélyi vagy a szlovákiai magyarok sem, ő ket szlovákoknak vagy románo knak nevezik. A nyelvjáték tulajdonképpen arról szól, hogy az ismeretlent valamivel meg kell különböztetni. Ezek az „apróságok" végül is arról tanúskodnak, hogy a jelenlegi, er ő söd ő magyarországi xenofóbiát nemcsak a migránsokkal való ideiglenes találkozás idézte el ő , s nemcsak a jelenlegi politikai elit propagandájának tudható be, hanem permanens a másságtól való udvarias tartózkodás, esetleg a félelem. A politika csak rájátszhat erre az életérzésre … ” Végel László (nsz) Az új biedermeier „ A biedermeier stílus az 1815 utáni konzervatív restauráció során bontakozott ki KözépEurópában a feltörekv ő polgárság körében. A biedermeier középpontjában a depolitizált családi idill, a privát térbe való visszahúzódás állt. Ebben az id ő szakban alakult ki a most ismert nappali, a gyermekdivat és a karácsony ünneplése feny ő fával, gyerekjátékokkal. A kortárs né met sajtóban az ezredforduló után jellemezték a konzervatív értékek er ő södését új biedermeierként. Ám ennek ma is van aktualitása, mert itt az új biedermeier. Ennek polgárai az egyénileg kialakított digitális nappalikba húzódnak vissza, ahonnan aztán az i ndividuális ízlések és morális parancsok alapján ítélik meg a politikai történéseket … miközben korábban a privát szférához sorolt viszonyok is politikai jelent ő ségre tesznek szert, egyre kevésbé esik szó a politika szociológiai alapjairól. Jóformán nem i smerjük a társadalmat, alig van publikus közvéleménykutatási adatsor. Nem csak az ellenzéki pártoknak, de a tudományos m ű helyeknek is csak elvétve vannak forrásai a reprezentatív, empirikus adatfelvételre. Természetesen léteznek társadalomtudományi kutatá sok, vannak tudományos folyóiratok, de ez a típusú tudás nem alakítja a politikáról alkotott meggy ő z ő déseket. A gazdag magyar szociográfiai hagyománynak megfelel ő en megismerhet ő ek esszék, leíró m ű vek, filmek alapján a társadalom egyes mélyrétegei. De ez a tradíció sosem a középosztályt kívánta „felfedezni", hanem el ő bb a népi baloldal küldet é studatának megfelel ő en Névjegy Vivien Schmidt a Boston University nemzetközi kapcsolatok professzora, ahol egyben az Európai Integráció tanszéket is vezeti. Korábban az Egyesült Államokban az Európai Unió Tanulmányok Szövetségének vezetője volt. Tanított többek között Párizsban a Sciences Pón, a köln i Max Planck Intézetben, az Oxford Egyetemen, valamint jelenleg is a Harvard Egyetem Európa Tanulmányok Intézetének kutatója. Számos könyvet és tanulmányt írt az európai demokráciáról, az EU működéséről és a jóléti államokról.
