Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. január - Civitas Europica Centralis
2016-01-13
oldal | 18 2016. január 13. Az öltözetek kiválasztásánál els ő sorban a környék, vagyis a székelyföldi viselet volt a f ő szempont. A mintegy 12 500 négyzetkilométernyi térség népe mélyen gyökerez ő büszkeséggel köt ő dik szül ő földjéhez, itt él egy t ömbben a legnagyobb számú határon túli magyar közösség, becslések szerint mintegy 650 ezer f ő - tette hozzá a fotográfus. A m ű vész szerint a most megnyílt kiállítás egy sorozat kezdete. Tervei szerint dokumentálni fogja Erdély valamennyi n ő i viseletét. "A viselet tartást követel" - kezdte megnyitóbeszédét Gál Kinga fideszes EPképvisel ő , a konzervatív Európai Néppárt, az EPP alelnöke, Vitézy Zsófia, a brüsszeli Balassi Intézet igazgatójának köszönt ő jét követ ő en. A képvisel ő Kis Portik Irén népra jzkutatót idézte, aki szerint a székely ruhát csak tartással lehet hordani. A brüsszeli Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseleti Irodája (HUNINEU) által szervezett kiállítás Dávid Botond fotográfus képeib ő l ezt az állítást támasztja alá - mondta Gál Kinga. "Erdély maga a tartás példája: az erdélyi magyar közösség a történelem során mindig autonómként lépett föl, döntéseit maga hozta, és ezért most is küzd. Ez nem könny ű ma sem, amikor a gyakorlatban derül ki, hogy az esélyegyenl ő ség csak szava kban létezik, vagy a már kivívott jogok, mint a vagyoni visszaszolgáltatások, egy politikai lépéssel semmissé tehet ő ek. Ezért fontos az autonóm kiállás. Hiszen ez a folyamatos küzdelem eredményezi a szül ő földön való megmaradást. Esélyt, jobb kilátást és fe jl ő dést az ott felnöv ő fiatal generációknak" - hangsúlyozta az uniós képvisel ő . Pappné Farkas Klára, az Országgy ű lés pártjai által létrehozott Alapítvány a Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseletéért igazgatóságának elnöke, a program szervez ő je modellérték ű nek nevezte a kiállítást. Kiemelte, hogy a népzene, a néptánc és a viselet együttesével kívánják felhívni Európa és döntéshozóinak figyelmét a Kárpátmedence keleti felének lakóira, azok kultúrájára, hagyományaira. Pataki Balázs, az unió csalás elleni hivatalának (OLAF) felügyel ő bizottságának tisztvisel ő je, egykori szabadúszó fotós a képekr ő l elmondta, hogy Dávid Botondnak minden modorosság nélkül sikerült a XXI. század kifinomult szépségeit népviseletben és népi környezetben teljes hitel ességgel lefényképeznie. A kiállítás megnyitóján a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium négy, viseletbe öltözött diákja zenés bemutatót tartott Erdély különböz ő tájegységeir ő l hozott táncaival és énekeivel. Az Erdély arcai cím ű fotókiállítás január 26ig tekinthet ő meg a brüsszeli Balassi Intézetben. v v i i s s s s z z a a Kulturális konferencia - Népf ő iskolák, nemzeti kultúra és kulturális alapellátás a témák között Budapest, 2016. január 12., kedd (MTI) - Lezsák Sándor a népf ő iskolák ösztönz ő szerepér ő l, Fekete György a nemzeti kultúra és a nemzet kultúrája közötti összefüggésr ő l, Hoppál Péter a kulturális alapellátáshoz kapcsolódó célokról beszélt a nemzeti kult ú rával foglalkozó szakmai konferencia els ő részében kedden az Országház Fels ő házi termében. A kultúra megtartó erejét hangsúlyozó blokkban Lezsák Sándor, az Országgy ű lés alelnöke hangsúlyozta: a népf ő iskolák hozzájárultak a magyarság nemzeti öntudatának, összetartozásának megteremtéséhez. "A népf ő iskolák akkor kerülnek el ő térbe, amikor a nép kultúrája, jöv ő je veszélybe kerül. Olyan szellemi törekvéseket képviselnek az ezekhez köthet ő mozgalmak, amelyek történelmi összefüggésben keresik a v álaszokat a mindennapi élet dönt ő kérdéseire" - mondta Lezsák Sándor. Felidézte, hogy Trianon után a népf ő iskolák a magyar társadalmi valóság széles kör ű megismertetésének feladatát végezték el a parasztság körében, majd a kisbirtokosok gazdasági életé t segítették. Kitért arra, hogy a kommunista hatalom nem t ű rte a keresztény szellemiség ű népf ő iskolák m ű ködését, vagyonukat államosították, vezet ő iket üldözték, majd a rendszerváltás után a közm ű vel ő dés leépülésének id ő szakában alakultak újra népf ő iskolák Magyarországon, ekkor, 1990 telén alakult a lakiteleki intézmény is. "Az újjászervezett Nemzeti M ű vel ő dési Intézet és a lakiteleki népf ő iskola megalapozta a népf ő iskolai hálózat stratégiai kereteit. Az a szemlélet, az a nemzeti és népi elkötelezettség, erkölcsi vállalkozás és társadalomjavító szándék, ami a két világháború között jelen volt, ma is alapját szolgáltatja a népf ő iskolai közm ű vel ő dési törekvéseknek. Másfél éve elkészült a Kárpátmedencei népf ő iskolai hálózatról egy mintegy kétszáz oldalas ta nulmány, amely jöv ő képet, stratégiai célt, programot, módszertant és gyakorlati lépéseket fogalmaz meg" - jegyezte meg Lezsák Sándor. Fekete György, a Magyar M ű vészeti Akadémia (MMA) elnöke a kultúra hármas egységér ő l beszélt, amely a tanítás és a tanu lás, a tudományok arzenálja, valamint a m ű vészet sokfélesége szerepel. "E hármasság megtagadása tévedés, és az ember élete értelmének megengedhetetlen korlátozása" - vélekedett.
