Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. január - Civitas Europica Centralis
2016-01-13
oldal | 15 2016. január 13. Egyesült Államok számos vonatkozásban ezek ellenében jött létre. S természetesen a bevándorlóktól sem követ elt meg olyan drasztikus integrációt, mint a mai Európa (kulturálisan állítólag semleges) nemzetállamai. Ha pedig ellenállás jelentkezett, azt az amerikai demokrácia rugalmas hatalomgyakorlási technikái jó ideig sikeresen kezelni tudták … ” Bíró Béla ( http://www.maszol.ro/ ) Fátyol borul a 25 évvel ezel ő tti történésekre „ Huszonöt évvel ezel ő tt megtörtént egy nagy lépés, a civil kurázsi bizonyítéka: újraindult, s ő t Kolozsváron szinte a semmib ő l megalakult a magyar közmédia. Ami akkor létrejött, úgy hittük, hogy csak a kezdet. Sajnos, azóta csak kis lépések történtek, nem j ö tt létre a nagy áttörés, a létez ő szétszórt adások h elyett egy egész napos m ű sor ” – beszélgetés a Csép Sándordíjjal kitüntetett Boros Zoltán tévéssel, zenésszel „… kissé csodálkozva észlelem, hogy a 25 évvel ezel ő tti erdélyi történésekre szinte fátyol borult. A sajtó f ő leg az üldöztetésekre emlékeztet, it tott el ő fordul egykét anekdota is, de a valós történések dokumentumkötetek lapjain maradnak, ezeket els ő sorban t ö rténész szakemberek és egy sz ű k érdekl ő d ő kör olvassa. Így is magyarázható, hogy nagy sikere lehet egyegy színdarabnak vagy regénynek, amely eltúlzottan, nagy ecsetvonásokkal, túlzásokkal ad el ő 40 – 50 éves történeteket a szocializmus korszakából, amin lehet szörnyülködni vagy röhögni, csak éppen aki akkor élt, az nem ismer rá sem a korra, sem az akkori emberekre. Ugyanis akkor is volt élet. Akkor is volt gondolkodó értelmiség, a Sétatéren este ös szebújtak a párok, szombaton szólt a zene a döcikben, és nagyokat tudtunk kacagni a naponta támadt vicceken. Közben persze tudtuksejtettük, hogy Koczka Gyuri évfolyamtársunk valahol egy börtön mélyén senyved, hogy a Dunacsatornánál meghalt egy családi is mer ő sünk, de az önfenntartási reflexünk ezeket az ismereteket mintegy zárójelbe tette. Aztán amnesztiakor azt hittük, hogy vége a lázálomkommunizmusnak, és jön az emberarc ú . Ebben többször is tévedtünk. Megszoktuk, hogy a gondolatainkat csak egymásnak, va lós vagy vélt barátoknak mondjuk el, a nyilvánosság el ő tt vigyázni kell, hogy mit beszélünk. De voltak szentélyek. Például a színházak, a templomok. Voltak szimbólumemberek, akik megszólaltak mindenki által érthet ő metaforákkal, történelmi példázatokkal be széltek a máról. Voltak zeneszerz ő k, akik a könyvek lapjairól eljuttatták dalban a szélesebb közönséghez azoknak a költ ő knek a verseit, akikre hallgattunk. Farkas Árpád , Kányádi Sándor , Süt ő András , Szilágyi Domokos szavai visszhangoztak bennünk … ” ( http://www.kronika.ro/ ) Albert Sándor : a Selye nem lett jó egyetem „… Meggy ő z ő désem, hogy egy intézmény sikeres m ű ködéséhez világos jöv ő képre, küldetésének és k onkrét, hosszú távú céljainak világos megfogalmazására van szükség. A jöv ő kép az, ami irányt szab a tetteknek és döntéseknek. Mutatja a fejl ő dés útját. A komáromi Selye Egyetemet olyan bázisintézménynek képzeltük el, amely székhelyen kívüli képzéseivel elé ri az ország egész területén él ő magyar hallgatókat, ezzel is esélyt adva arra, hogy növelhessék képzettségi szintjüket. Sajnálom, hogy az egyetem mai vezetése nem érti meg ezt. A rektorváltás után még két és fél évig a Neveléstudományi Tanszék Boros Zoltán 1939ben született a Bihar megyei Gyantán. A Bolyai Tudományegyetem filológia fakultásán is tanult, de diplomát a kolozsvári zeneakadémia tanár és karmester szakán szerzett 1967ben. Színházi zenét komponált az állami színház számára, majd 1971ben került az országos magyar tévéadáshoz, ahol előbb zenei műsorokat, majd több műfajú nyilvános adásokat készített. A nyolcvanas évek közepétől, amikor a magyar adást megszüntették, zenei rendezőként működött tovább a tévénél, emellett dzsesszzenekarával országszerte koncertezett, l emezeket készített. 1989. december 22én az elsők között szólalt meg magyarul a „Szabad Román Televízió képernyőjén”, majd 90ben néhány régi kollégájával újraindította a magyar adást, amelynek 2002es nyugdíjazásáig főszerkesztője volt. Számos egyéb elism erés mellett tavaly decemberben elsőként vehette át a Csép Sándoremlékdíjat a Kolozsvári Televízió magyar szerkesztőségének 25 éves évfordulóján.
