Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. január - Civitas Europica Centralis
2016-01-12
oldal | 17 2016. január 12. szemügyre venni egy minap megejtett elnöki nyilatkozat fényében. Mint megtudhattuk egy külföldi rádiónak adott interjúból, Kelemen Hunor szerint az RMDSZ elsődleges célja, hogy átlépje a parlamentbe jutáshoz szükséges szavazati küszöböt. Hol vannak már azok a régi idők, amikor komolyan felvetődött, hogy az RMDSZ vonuljon ki a törvényhozásból, hagyjon ott egy megfigyelőt és összpontosítson a társadalomépítésre, valamint a külpolitikára? A passzív ellenállás, Erdély problémájának a nemzetközi rendezést igénylő ügyek listájára való felhelyezése távlatilag sokkal inkább sikerrel kecsegtetett volna, mint a román hatalomnak a Nyugat irányában történő legitimálása, a modellértékű román kisebbségpolitika hazug mítoszának kialakulásához való segítségnyújtás …” Borbély Zsolt Attila (http://itthon.ma/) VMDK: Hol is tartunk a kulturális autonómiával? „Kulturális autonómiánk még az anyaországból érkező pénzeszközök utáni ÁFA felét sem kapja el Belgrádtól A MNT költségvetése 774 millió dinár, ami első ránézésre 70 millióval több mint a 2015-ös, de valójában erről szó sincs. A valóság azt mutatja hogy anyaországunk mint egy 13 millió dinárral több támogatást fog juttatni az MNT-n keresztül mint a 2015-ős évben. A költségvetés növekedését pedig csak az okozza hogy a MNT kb. 60 millió dinárral nagyobb összeget visz át a 2016-os évre, mint ahogyan az történt a 2014-es évről a 2015-ös évre. Tehát a 2015-ös év el nem költött pénzeinek átvitele okozza a növekedést. Azon már meg sem tudunk lepődni hogy a Szerb költségvetési forrásokból a MNT, és itt elsődlegesen a köztársasági költségvetésre gondolunk, ugyan azzal az összeggel van jelen mint 2015-ben, azaz 61 millió dinárral. Csak ennyit lehetett elérni a kormányban való szerepvállalással? Ha figyelembe vesszük a szerb költségvetésből érkező 61 millió dinár reálértékét, már csak ha az euróhoz mérjük (mert persze Szerbiában infláció nincs- sic!) akkor majdnem 10% -os értékvesztésről „beszélhetnénk” – ha lenne kivel! …” Bozóki Antal (http://bozokiantal.blogspot.rs/) Remény és nadrágszíj „Egy esztendővel ezelőtt élt bennünk a remény, hogy végre beköszönt a béke és legalább nem romlik tovább az életszínvonal. A valóság azonban hamar kedvünket szegte, és megtapasztalhattuk, mennyi hiú ábránd lengte körül napjainkat. Az áhított béke helyett újabb mozgósítási hullámok borzolták a kedélyeket. A fiataljaink, már akik tehették, igyekeztek hátat fordítani az országnak, mert semmi kedvük nem volt részt venni az értelmetlen, valakik számára tetemes hasznot hajtó vérontásban. Vidéki kiutazásaink során megdöbbentő volt látni az elnéptelenedett, kísértetjárta helyekké vált falvainkat, ahol már egy idegen megjelenése is félelmet keltett. S hogy volt ok az aggodalomra, azt a debalcevói katlanban történtek igazolták a legdrámaibban. A hadvezetéstől az államfőig mindenki hősies helytállásról beszélt, s közben egyre-másra cinkkoporsóban kerültek haza az ott csapdába esett, sorsukra hagyott kárpátaljai férfiak, akik a bekerített ukrán haderő kötelékében ontották vérüket …” Balogh Csaba (kiszo) Kartávolság és törvénytisztelet „Ez nem tolerancia kérdése, ahogy politikai kérdés sem kellene, hogy legyen. Nem arról van szó, hogy egyetértünk vagy sem az európai bevándorláspolitikával, a menekültek befogadásával, hanem arról, hogy a bűncselekményt annak kell tekinteni ami: bűncselekménynek. Legyen az a nők molesztálása vagy emberéleteket követelő terrorakció. Az ilyen történéseket nem lehet sem meg-, sem kimagyarázni. Cikket írni indulatból szigorúan tilos – áll az újságírók szakmai kódexében. Hogy hányan tartják ezt be, az kérdéses, én eddig megpróbáltam. Napokig vártam, hogy ne indulattal írjak arról, ami Kölnben és más németországi városban történt, ne mérgelődjek az ezzel kapcsolatos eszmefuttatások tömkelegén, az összeesküvés-elméleteken, vagy a támadók tettére mentséget kereső írásokon. Nem sikerült, ugyanis Köln polgármesterének nyilatkozata nálam is kiverte a biztosítékot. Szerinte a nőknek csoportosan kellene járniuk, és kartávolságot tartaniuk a férfiaktól a februári
