Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. január - Civitas Europica Centralis
2016-01-09
oldal | 18 2016. január 9. Három ellentmondás „Ha még nem lett volna elég, Európa újabb megpróbáltatás elébe néz: közeledik a brit tagságról szóló népszavazás. Cameron miniszterelnök maradna a közösségben, egyúttal kifogná a szelet a hagyományosan erős euroszkeptikusok vitorlájából. Ennek érdekében módosításokat kíván keresztülvinni a közösségi együttműködésben, érvényesítve a brit érdekeket. El akarja érni, hogy az eurózónán kívüli országok egyenlő elbánást kapjanak a monetáris unió tagjaival, továbbá erősebb legyen a tagállamok és a nemzeti parlamentek szerepe az uniós intézményrendszerrel szemben. Az is célja, hogy könnyítsen a brit szociális rendszer terhein, ne jussanak azonnal ellátáshoz más országok NagyBritanniában munkát vállaló állampolgárai. Cameron decemberben Varsóban járt, a héten Budapesten. Visegrádi turnéja a nemzeti érdekérvényesítést hangoztató tagállami vezetők támogatásának megnyerése miatt fontos. Meg azért, mert ezeknek az országoknak sok polgára vállal munkát a szigetországban. A nemzetállamok erősítését és egyenjogúsítását érintő ügyekben teljes egyetértésre talált. A munkavállalók szociális jogait illetően azonban sem Lengyelország, sem Magyarország nem adhatja magát könnyen. Bármilyen jó volna ugyan, hogy a külföldre távozott munkavállalók idővel hazajöjjenek – jó néhány szakmában egyre fenyegetőbb a munkaerőhiány –, a kereseti különbségek csökkenése nélkül ez csak feszültséget szülne. A hazai szociális elégedetlenséget levezető egyik fontos csatorna dugulna így el …” Lakner Zoltán (http://ujszo.com/) „Reágálás“ – Fico erőltetett hozzászólása kampányfogás Uszítás mint stratégia „Robert Fico csütörtökön arról beszélt, kormánya mindent megtesz, hogy ne alakuljon ki egy „egységes muszlim közösség” Szlovákiában, mivel ez biztonsági kockázat lenne az ország számára. Fico ezzel formailag a szilveszteri kölni eseményekre reagált, de az átlaghallgatónak is nyilvánvaló volt: alig burkolt kampányfogásról van szó. A felháborító kölni eseményekre a német rendőrségnek és közéletnek azonnal és határozottan reagálnia kell. A szlovák miniszterelnök azonban, akinek az országát egész más problémák fenyegetik, nem kellett volna mindenáron reagálnia. Hogy mégis ezt tette, annak több oka van. Egyrészt Szlovákiában ma kb. kétezer muszlim él. Nemcsak arabok és törökök, hanem például bosnyákok, csecsenek, pakisztániak. Eddig nem volt velük semmi probléma, és nehéz belátni, hogy ezt a számot kb. száz fővel emelve ez miért és hogyan változna meg. Másrészt sem az itteni, sem a német muszlim közösség nem „egységes”. Ahogy például az itteni magyarok sem. A közösség egy tagja nem felelős a többi tagjának bűneiért. Kölnben kb. ezer ember volt érintett a randalírozásban, a csaknem 5 millió németországi muszlimból. Akiknek abszolút többsége egyértelműen elítéli a történeteket, és ugyanolyan normális életet él, mintbárki más …” Ravasz Ábel (http://ujszo.com/) S S z z e e l l l l e e m m i i d d é é z z ő ő „Olyan szépen lehetett zsidó vagyont rabolni és aladárkodni képzettség és hozzáértés nélkül” – részletek Márai 1945-ös naplóbejegyzéseiből „Aki elmúlt harmincéves, és ebben a szellemben, légkörben nevelkedett, reménytelen; talán megalkuszik, fogcsikorgatva, s mert önző és gyáva: bizonnyal hajlong majd az új rend előtt; de szíve mélyén örökké visszasírja a »jobboldali, keresztény, nemzeti« világot, amelyen belül olyan szépen lehetett zsidó vagyont rabolni, versenytársakat legyilkolni és aladárkodni a nagyvállalatokban, képzettség és hozzáértés nélkül” – írta Márai Sándor 1945-ben. Márai Sándor (1900-1989) író, költő, a XX. századi magyar irodalom egyik igen jelentős alakja
