Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. december - Civitas Europica Centralis
2015-12-12
oldal | 15 2015. december 12. Vlagyimir Putyin Oroszországát tekinti mode llnek”. A két címlap közötti választóvonal mentén hasad nemcsak az Európai Unió, hanem a nyugati világ is … ” Friss Róbert (nszv) Nyomot hagyni az id ő ben A háromszéki ember számára fontos a kultúra, ezért olyan vezet ő ket választ, akik számára a kultúra prioritást jelent. Ezért is jár ma Sepsiszentgyörgy jó úton, hogy kulturális nagyhatalom legyen Erdélyben – mondja Lakatos Mihály , aki idén szeptemberig a sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központnak volt az igazgatója ( http://erdelyinaplo.ro/ ) Újrajátszási kísérlet „ December 1., Románia nemzeti ünnepe. Két székelyföldi városban, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen román tömegek vonulnak fel, amelyek magatartása, viselkedése nem annyira ünnepi. Inkább kihívó, provokatív. A történet azonban valójában nem is itt kezd ő dik. November 30án hajnalban „ismeretlen ek” székely zászlóra cserélték a román zászlót Sepsiszentgyörgyön az ismeretlen katona szobránál. Látni ugyan nem látta senki az esetet, s fénykép vagy semmiféle más bizonyíték sem támasztja alá, de az Agerpres állami hírügynökség állítja, hogy így történt , a rend ő rkapitány meger ő sítette, a román prefektus elítélte az esetet, és a zászlót kicserélte. November 24én tette közzé „meglátásait” a mostanig totális ismeretlenségben leledz ő Ninel Peia nevezet ű PSDs képvisel ő arról, hogy szerinte a Colectiv Klubba n történt tragédiát szándékosan okozták azért, hogy Erdélyt elszakítsák Romániától. Szintén november 30. az a nap, amikor ez az eszement gondolat végigsöpri a román sajtót … ” Rédai Attila ( http://erdelyinaplo.ro/ ) A liberalizmus, a kisebbségek és Schöpflin György felvidékisége Gecse Géza interjúja Hiába lett európai parlamenti képvisel ő , Schöpflin György továbbra sem tud szakítani egykori múltjával. A London School of Slavonic and East European Studies egykori politológia professzora 2004 óta ugyan a FideszKDNP európai parlamenti képvisel ő je, de kifejezetten kedvel ma is egyegy politik ai témát tágabb elméleti keretben elemezni, esetleg meg is vitatni. Annyira, hogy a nacionalizmuskutatás nemzetközileg is jegyzett kutatója azóta sem hagyott fel nemzetközi tudományos konferenciák szervezésével és miután a véletlen egyszer úgy hozta, hogy erre akkor kerített sort, amikor néhány éve születésnapja volt, vagyis november második felében, amikor ezt megismételte, kiderült, hogy sikerült hagyományt teremtenie. Az idén, 76. születésnapja alkalmából ezt a hagyományt folytatta, amikor a Magyarság Há zában az európai identitás válságáról és benne a liberalizmus szerep é r ő l kezdeményezett vitát. Mivel a felesége észt, Schöpflin György Budapest és Brüsszel mellett Tallinnban tölti a hétvégéit, de többször látogatott felmen ő i régi lakóhelyére, a Felvidékre is, mivel szülei mindkét ágon ide valósiak. Alighanem ennek a múltnak is szerepe van abban, hogy a születésnapja alkalmából rendezett nemzetközi konferencián is szóba kerültek a kisebbségek, valamint a liberalizmus velük kapcsolatos ambivalens attit ű dje i s „… Az alapvet ő probléma az, hogy amit ma liberalizmusnak nevezünk, nem akarja elismerni a nemzetinyelvi kisebbségek legitimitását. T ű njenek csak el, mert bajt okoznak és akadályt jelentenek a liberális univerzalizmussal szemben! Létezik az „egységes emberiség", és minél kevesebb a nyelv, a nyelvi kisebbség vagy kisebbek a „kulturális akadályok", annál jobb! Ebb ő l a szempontból megközelítve a liberalizmus nagyon komoly problémát jelent nemcsak a kisebbségek, hanem minden kisebb nemzet számára, függetle nül attól, hogy észtekr ő l, litvánokról, szlovákokról vagy a magyarokról vane szó, mert ezek – minek léteznek egyáltalán? Ezt senki sem fogja persze nyíltan beismerni, de léptennyomon jól érzékelhet ő , hogy nem szimpatizálnak a kisebb államok, illetve a ki sebbségek törekvéseivel … ” ( http://felvidek.ma/ )
