Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. december - Civitas Europica Centralis
2015-12-11
oldal | 16 2015. december 11. menedékkér ő k számának négyszerese. Nem ki s számról van szó, de semmi olyanról, amit Európa ne bírna el. Hogy egy most meg nem nevezett barátom mondását idézzem: ha ez a 750 ezer ember B ő sre jönne, akkor ott k ő kövön nem maradna. 510 millió európai között elvesznek. KözépEurópába eleve nem sok jön bel ő lük. Aztán ott van az, hogy az érkez ő k zöme muszlim. Nem mindenki, és különösen nem mind hith ű . És még különösebben nem mindenki radikális. Ezek felesleges viták. A legtöbb itteni ember számára az a mondás, hogy jönnek a muszlimok, veszélyérzetet sejtet. Err ő l egyébként muszlimok és nemmuszlimok egyaránt tehetnek, de egyik oldalon sem mindenki. A muszlim oldalon azok a radikálisok, akik a vallásuk nevében gyilkoln ak – vagy akár csak örülnek annak, ha valaki egy vallás nevében gyilkol – , a nemmuszlim oldalon pedig azok, akik a muszlimok zöme ellen szítják a hangulatot. A muszlimok jelent ő s többsége ugyanannyira rendes (vagy nem), mint ahogy az itteni emberek rendes ek (vagy nem). De a félelem itt is, mint a nagy számok esetében, érthet ő egy olyan faluban vagy városban, ahol a mai napig muszlim elvétve sem fordult meg … ” Ravasz Ábel ( http://parameter.sk/ ) Ki teheti tönkre Romániát? „ Lassan lejár Románia számára is az els ő teljes uniós költségvetési ciklus, amelynek keretében hazánk két év haladékot kapott a rendelkezésére bocsátott csaknem 20 milliárd euró elköltésére. Már tudjuk, hogy legjobb esetben is ennek csak a 70 százalékát sikerül felhasználni, de az is megtörténhe t, hogy túlzottan derülátó forgatókönyv ez, és a Brüsszel által kifizetett összegek végül csak 60 százalék körül mozognak majd. De err ő l már sok szó esett, most arról is beszélni kell, hogy ezt a pénzt hogyan költötte el Románia. Egyre több olyan statiszti ka jelenik meg, amelyek igazolják, hogy a strukturális kohéziós alapoknak ugyan azt a célt kellene szolgálniuk, hogy csökkenjenek az egyenl ő tlenségek a különböz ő gazdasági fejlesztési régiók között, ehhez képest mégis az ellenkez ő je történik, vagyis a gazd agabb régiók még tehet ő sebbé válnak, a szegény régiók és megyék pedig még gyengébben teljesítenek. Ennek egyik f ő oka a centralizált gazdaságpolitika, amely a Friedrich Ebert Stiftung német politikai alapítvány romániai irodája által készített elemzéséb ő l is világosan kiderül … ” Borbély Tamás ( http://www.szabadsag.ro/ ) Nemzetközi üzletláncként terjeszkedik az Iszlám Állam „ Egyre tö bb helyen t ű zik ki az Iszlám Állam lobogóját. Szinte úgy terjed az „ISISlicensz”, ahogy például egy sikeres étteremlánc hódítja sorra az országokat. Merthogy nem sok közös van azokban a szervezetekben, amelyek ugyanazon lobogó alatt, de egymástól több száz, néha több ezer kilométerre masíroznak és gyilkolnak … ” Feledy Botond ( http://ujszo.com/ ) Szabad a Smerrel kormányoz ni? „ Miért kellett kisegíteni a Smert az alkotmány módosításánál? Hogyan lehet ezt kimagyarázni? Kelle egyáltalán valakinek magyarázni? Két héttel ezel ő tt azzal fejeztem be a kisebbségi nyelvhasználati törvény tervezetének végszavazásáról írt kommentáro mat, hogy a történet elvezet minket a szabade a Smerrel kormányozni cím ű politikai dilemmához. Vagyis ahhoz a vitához, amelyet még nem folytatott le a honi magyar közélet és társadalom. Akkor nem gondoltam volna, hogy csak pár nap kell ahhoz, hogy ismét visszatérjünk rá … ” Mózes Szabolcs ( http://ujszo.com/ ) E E l l e e m m z z é é s s , , h h á á t t t t é é r r Vidám kis sztereotípiáink „ A 19. század második felében a magyar sajtó történetében voltaképp a semmib ő l bukkannak fel egymás után a különböz ő élclapok, melyek állandó témája a nemzetiségi kérdés. A magyarság és a nemzetiségek viszonyának karikatúrákon történ ő
